Cégvilág

Hiányolják a konkrétumokat az egészségügyben

Semmelweis-terv: nincs forrás a feladatok mellett, nincs terv a kritikus munkaerőhiány megoldására

„Az egészségügyről készített legújabb helyzetelemzés jó, de hiba, hogy készítői az intézményrendszer átalakításától várják a gondok megoldását” – fogalmazta meg a Magyar Orvosi Kamara summás véleményét a Semmelweis-tervről Éger István elnök. Az egészségügy megmentésére készített, a Világgazdaság november elején tartott konferenciáján Szócska Miklós szakterületért felelős államtitkár által ismertetett programmal kapcsolatban Éger úgy látja: szükség lenne arra, hogy az ország gazdasági helyzetének ismeretében határozzák meg a prioritásokat, ütemezzék a feladatok megoldását, s rendeljenek hozzá forrásokat. Hozzátette: úgy tűnik, a döntéshozó nem ébredt tudatára annak, hogy az ágazat leggyengébb láncszeme a munkaerőhiány. Igaz persze, hogy az egészségügy – a tehetetlenségi erő miatt – nem omlik össze, de az orvosok és ápolók hiánya miatt szaporodnak a hibák, egyre rosszabbul működik majd a rendszer – véli. Ehhez képest a terv nem tartalmaz konkrét intézkedéseket.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója szerint a jövő év legkritikusabb pontja a humánerőforrás-krízis, amely „hamarosan áttöri a fájdalomküszöböt”. A szakdolgozói kamara felmérése szerint 4000 szakdolgozó hiányzik az intézményekből, s mivel évente átlagosan 1500-an távoznak, öt év múlva működésképtelen lehet a rendszer. A szövetség két évvel ezelőtti felmérése szerint kétezer kórházi szakorvos hiányzott az ágazatból. Súlyos dilemma a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése is – állítja az elnök. A kormány ugyan ígéretet tett az emiatt csökkenő nettó keresetek kompenzálására a közalkalmazotti szférában, a kórházak nagy része azonban ma már gazdasági társaságként működik. Ezért az itt dolgozók elesnének a kompenzálástól, s a nyomasztó forrás- és szakemberhiány miatt még nagyobb bajba kerülhetnek. A kórházszövetség egyetért a vitairatban megfogalmazott egészségügyi intézményrendszeri integrációval, az erőforrások koncentrációjával. Ám úgy tartják, a struktúraváltást csak a közigazgatás átalakításával szinkronban lehet elvégezni. Az életmentéshez elég a kórházaknak hamarosan átutalandó 27,5 milliárd többletforrás, s aki felelősséggel tervezi a jövő évet, túlélheti. Veszprém megye közgyűlése például hamarosan dönt intézményeinek szakmai integrációjáról – mondta Rácz Jenő.

Az orvosi kamara támogatja a Semmelweis-tervben megfogalmazott szektorsemleges finanszírozást és a három éve szétvert pszichiátriai ellátórendszer rendbehozatalát, ugyanakkor tiltakozik az ellen, hogy bármiféle bürokratikus, ellátásszervezői intézményt hozzanak létre a betegutak megtervezésére. Egy jól működő egészségügyben az orvosoknak, a biztosítónak és a tisztiorvosi szolgálatnak kell megoldani a betegek mozgatását.

A mostani beutalási rendszer sok párhuzamosságot enged, szükség van a betegek állapotának megfelelő, de kizárólag szakmai alapon történő szisztéma kidolgozására – jelentette ki Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke. Úgy látja: a Semmelweis-terv csupán célzást tesz az ágazat forráshiányának pótlására, de a konkrétumok hiányoznak. Nemzeti egészségügyi struktúra kell, amely nemcsak a gyógyítást, de a betegségek megelőzését, a rehabilitációt és a finanszírozás elveit is megalapozza. Meg kellene fogalmazni, hogy mindenkinek fizetni kell egészségbiztosítási járulékot, s azonnal létre kellene hozni a kötelező baleset-biztosítót. Nem az OEP dolga ugyanis, hogy finanszírozza az egyre több, balesetet szenvedett beteg gyógyítását, hanem a balesetet okozó szállítmányozóké. Ha ettől és más, nem a gyógyításba illő feladattól mentesítenék az ágazatot, megszűnhetne a pénzügyi labilitása – tette hozzá.

Igényes értékelés, kevés javaslat

A Semmelweis-terv jelentősen kiemelkedik az elmúlt időszak egészségpolitikai programiratai közül, de hiányzik a megvalósíthatósági tanulmány – állítja az ágazat szakmai és a civilszervezeteit tömörítő Nemzeti Egészségügyi Tanács. A jövő tervezésénél figyelembe kell venni az egészség-gazdaságtani szakemberek véleményét.

A testület az ágazat jelenlegi erőforrásait nem tartja elegendőnek az ágazat működőképességének fenntartásához, mielőbb tudni szeretné, milyen anyagi forrásokat rendel a kormány a feladatok mellé.

A testület az ágazat jelenlegi erőforrásait nem tartja elegendőnek az ágazat működőképességének fenntartásához, mielőbb tudni szeretné, milyen anyagi forrásokat rendel a kormány a feladatok mellé. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek