Válságintézkedés: Kemény elvárások a mozgóbérért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzámos vállalatnál olyannyira elmaradtak a kitűzött mutatóktól – különösen tavaly –, hogy a vezetők egyáltalán nem számíthattak a válság előtti években menetrendszerűen érkező prémiumokra. A változás kőkeményen megmutatkozik abban a tanulmányban, amelyet a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (AHK), valamint a Kienbaum Consultants International tanácsadó társaság bérezési részlege közösen készített.
Mivel a felmérést a korábbi években is szinte azonos mutatók alapján végezték, össze lehet hasonlítani a válság előtti és a mostani viszonyokat. Az idén egyébként 54, főként német érdekeltségű vállalat szolgáltatott adatokat az elemzéshez. Az utolsó „békeévet” bemutató 2007-es kiadvány szerint akkor még az ügyvezetők teljes jövedelmének 28 százalékát tette ki a mozgóbér (ebbe a kategóriába tartoznak a prémiumok is), mára azonban ez az arány 12 százalékra olvadt. Összegszerűen a visszaesés közel 40 százalékos, és a tendencia hasonló a vezető beosztású munkavállalók esetében is.
Korpás Zoltán, a Kienbaum Magyarország senior tanácsadója fontos törekvésnek tekinti a vezetői felelősségvállalás megerősödését. Szerinte a menedzsereknek máshogyan kell viszonyulniuk a bérezési trendekhez, többet kell beletenniük a közösbe. Elkötelezettségüket demonstrálhatják például azzal, ha a korábbinál szerényebb vállalati autóval is beérik, önkéntesen lemondanak bérük egy részéről vagy bizonyos vezetői juttatásokról. Akár mutatnak önmérsékletet a menedzserek, akár nem, a válság a legtöbb helyen kikényszerítette a takarékoskodást.
„A módszerek változatosak, de általánosan megfogalmazható, hogy az alapbérhez hozzányúlni életveszélyes” – hangsúlyozza Korpás. Egy ilyen lépés ugyanis drámaian csökkentheti a lojalitást, márpedig egy kulcsember távozása sokszorosába kerülhet annak, amit a fizetésén esetleg meg lehet spórolni. Sokkal szerencsésebb megoldás a menedzserek juttatási csomagjának átalakítása, a fizetés zömének teljesítményhez kötése.
„A bónuszrendszer rugalmasságot kölcsönöz a cégnek, elbocsátás nélkül alkalmazkodhat a nehezebb időszakhoz” – mondja Maria Smid, a Kienbaum bécsi munkatársa, a bérezési tanulmány projektvezetője. Bár a mozgóbér most már a magyar vezetők többségének javadalmazásában is megjelenik, arányában még mindig jóval kisebb mértékét teszi ki, mint cseh és szlovák kollégáiknál. A cseh ügyvezetők például jövedelmük negyedét kapják ilyen formában, ami több mint a duplája a jelenlegi magyar értéknek.
