Új lehetőség a láthatáron: ez Európa új, kulcsfontosságú kereskedelmi és befektetési zászlóshajója

Az Európai Unió nagy figyelmet fordít Kazahsztánra: a közép-ázsiai ország az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere és befektetési célpontja lett. Tavaly a kétoldalú kereskedelem elérte a 45 milliárd eurót, ami Kazahsztán teljes külkereskedelmének több mint egyharmadát teszi ki. 

Az EU a legnagyobb külföldi befektetőként mintegy 200 milliárd dollár értékben ruházott be az országban az elmúlt két évtizedben, főként az energiaszektorban. Az Európai Beruházási Bank például 200 millió eurós hitelt nyújtott Asztanának energiai és közlekedési fejlesztésekhez, különös tekintettel a Kaszpi-tengeri transzkontinentális folyosóra, amely jelentősen javítja Európa és Közép-Ázsia összeköttetését.

Az uniós–kazah kapcsolatok 2020-ban a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás (EPCA) keretében új lendületet kaptak, amely immár 29 ágazatban teremt lehetőséget az együttműködésre. A fenntartható fejlődés, az innováció és a zöldtechnológiák terén pedig stratégiai partnerség született, kiemelten kezelve az akkuipart.

Jelenleg több mint háromezer európai tőkéjű vállalat működik Kazahsztánban, köztük magyar cégek is. Például a Mol 2023 decembere óta termel gázt Kazahsztánban az Ural Oil and Gas LLP nevű nemzetközi közös vállalat részeként a Rozskovszkij-mezőn található U-21 elnevezésű kútból.

Kazahsztán ásványkincsei biztosítják Európa nyersanyagellátását

Európa érdeklődése abból a szempontból nem meglepő, hogy Kazahsztánnak elegendő ásványkincse van ahhoz, hogy a jelenlegi termelési igényeket még több évtizeden át fedezni tudja. A kazah hatóságok szerint a jelenlegi kitermelési ütemmel a kulcsfontosságú ásványi anyagok közül

• az aranykészletek 30 évre,
• a rézkészletek 38 évre,
• az ólomtartalékok 156 évre,
• a vasérc készletei 957 évre,
• a széntartalékok körülbelül 350 évre elegendők.

Kazahsztán más, földben található értékes anyagokkal is rendelkezik, például mangánnal, titánnal, molibdénnel és uránnal. Sőt, az ország tavaly a világ legnagyobb urántermelőjének számított, a kitermelés megközelítőleg 23 270 tonna volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez az össztermelés körülbelül a globális uránkészlet 38-40 százalékát tette ki, megerősítve Kazahsztán domináns pozícióját a világpiacon.

Idén várhatóan 25 000–26 500 tonna között alakulhat a termelés, ami 7–14 százalékos emelkedést jelentene a 2024-es értékhez képest. Kazahsztán rendelkezik a világ második legnagyobb uránkészletével: az ázsiai ország 700 ezer tonnát birtokol, vagyis az ismert globális tartalék 14 százalékát.