Pisztáciás, aranyba csomagolt luxusédesség: a Közel-Kelet új ikonjává vált a dubai csoki – a modern legenda, ami még Svájcot is megizzasztotta

Egy csokoládé, mely egyszerre testes, krémes, roppanós – és egy kicsit luxus. A dubai csoki alig pár éve jelent meg, mégis pillanatok alatt eljutott a világ legnagyobb márkáihoz, a közösségi médiában pedig valóságos őrületet váltott ki. Ami eleinte csak egy arab kézműves édesség volt, ma már globális trend, ami még a pisztáciapiacot is felkavarta.

A dubai csoki története 2021-ben kezdődött az Egyesült Arab Emírségekben, amikor a Fix Chocolatier elkészítette az első, ma már klasszikusnak számító táblát. Vastag, tejcsokoládéból készült héj rejti a selymesen krémes pisztáciás-tahinis tölteléket, melyet roppanós, hajszálvékony, fánktésztára emlékeztető kadayif-darabkák egészítenek ki. Az édesség egyszerre testes és légies, keleties ízvilágával pedig pillanatok alatt elvarázsolta a közönséget – először Dubajban, aztán a TikTokon, majd a világ minden táján.

A 2023-as év hozta el az igazi robbanást: a #DubaiChocolate hashtag alatt több százmillió megtekintés született, a nagy márkák pedig gyorsan reagáltak. A Trader Joe’s, a Costco, a Walmart és az IHOP is piacra dobta saját verzióját, a Lindt pedig Európában limitált kiadásban mutatta be a saját dubai csokiját. Közben a kisebb cukrászatok és pékségek is ráéreztek a siker ízére: már létezik dubai csokis croissant, fagylalt, turmix és még kávészirup is.

– mondja Din Allall, a The Nuts Factory társtulajdonosa, akinek boltjaiban már több mint egy tucat ízben kapható a dubai csoki. Kínálatukban szerepel aranyporral bevont „Dubai Golden Bar” is, mely 24 karátos ehető arannyal készül és 80 dollárba kerül. A vásárlók szerint a csokoládé egyik legnagyobb vonzereje az állagában rejlik: a lágy, olvadós csoki és a krémes töltelék mellett a kadayif roppanása különleges textúrát ad az élményhez.

Soha nem látott siker lett a dubai csoki

A divatnak azonban ára is van. Az iráni Keinia pisztáciatermelő szerint a dubai csoki körüli kereslet 2024-ben már pisztáciahiányt idézett elő: a termelés nem bírja tartani a tempót a virális trenddel. A Google Trends adatai szerint a „Dubai chocolate” keresések száma az év elején meredeken emelkedett, és azóta is magas szinten maradt. Az Egyesült Államokban a NielsenIQ adatai szerint 2024 júniusáig a pisztáciás csokoládék forgalma meghaladta a 822 ezer dollárt, ami ugyan eltörpül az összes csokoládé 16 milliárd dolláros forgalmához képest, de a növekedés üteme elképesztő: 1234 százalékos ugrást mértek egyetlen év alatt.

– mondta Stew Leonard Jr., a New York környéki Stew Leonard’s élelmiszerlánc vezetője, mely márciusban vezette be a BeeMax márkájú dubai csokit, majd néhány hét alatt saját márkás terméket is piacra dobott. A karácsonyi időszakra egy komplett ajándékdobozt is készítenek, benne mini dubai pralinékkal, jégkrémkúpokkal és két csokoládétáblával.

A dubai csoki tehát nem csupán édesség, hanem globális jelenség lett. Az íze gazdag, a külseje fényűző, a marketingje pedig tökéletesen illeszkedik a közösségi média világába: vizuálisan csábító, kicsit túlzó, de épp ettől ellenállhatatlan. Ahogy az egyik vásárló fogalmazott Dublinban: „A csoki puha, a töltelék krémes, a kadayif pedig roppan – ez a hármas egyszerűen addiktív.”

Hogy a dubai csoki csak egy múló divat marad-e, vagy a Ferrero Rocher és a Lindt mellé nő fel a polcokon, azt még korai megjósolni. De egy biztos: a világ jelenleg teljesen rá van kattanva erre a „luxusízű”, pisztáciás csodára – és amíg tart a láz, a csomagolás arany, a bevétel pedig édes.

Megütötte a bokáját az Aldi a pisztáciás édesség miatt

A német bíróság még januárban megtiltotta az Aldinak, hogy dubai csokoládéként árusítson egy terméket, és úgy ítélte meg, hogy a divatos édességként csak akkor lehet fogalmazni egy terméket, ha az valóban az Egyesült Arab Emírségekből származik. A kölni bíróság azután hozta meg a döntését, hogy az Aldi kereskedelmi lánc Alyan Dubai Handmade Chocolate felirattal árusított egy Törökországból származó csokoládét. Az Aldi azzal érvelt, hogy ez egyértelműen szerepel a hátoldali címkén, de a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a termék neve megtévesztheti a fogyasztókat, mert azt sugallja, hogy az édességet valóban Dubajban gyártják és Németországba importálják.

A Lidl azzal érvelt, hogy a dubai csokoládé kifejezés pusztán egy krémes pisztáciás és kadayiftöltelékű csokoládéra utal, nem pedig kifejezetten Dubajból származó csokoládéra. A Német Cukrászipari Szövetség (BDSI) is azzal érvelt, hogy a dubai csokit a világon bárhol elő lehet állítani.