Adria LNG: három év csúszás

A tervezettnél három évvel később adják át a horvátországi Krk szigeten építendő cseppfolyós gázt (LNG) visszagázosító terminált – nyilatkozott lapunknak a beruházó társaság szóvivője. Az Adria LNG konzorcium beruházása Omisaljban valósul majd meg. Az első lépéseket már megtették, azonban a nemzetközi gázpiaci helyzet miatt módosítani kellett a 2014-es átadási tervet.

Az Adria LNG konzorcium ezzel Horvátország egyik legnagyobb beruházására készül. A terminál létrejötte erősítheti Közép- és Dél-Európa orosz gáztól való függetlenedését, illetve csökkentheti az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusok okozta ellátási bizonytalanságot. Horvátország gázszükségletének negyven százalékát orosz forrásokból fedezi. A terminálon a tervek szerint évi 10-15 milliárd köbméter gázt állítanak majd elő, vagyis a belföldi felhasználásnak több mint a háromszorosát.

A horvát Plinacro gázvezeték-üzemeltető részvételével együtt a beruházáshoz nagyjából egymilliárd euróra lesz szükség, ebből a terminál 800, a vezetékrendszer 200 millióba kerül. Az eddig elköltött pénz 15 millió euró, ez főleg a papírmunkákat fedezte. A beruházás a korábbi hírekkel ellentétben nem kap európai uniós támogatást.

Andreja Pavlovic, az Adria LNG sajtókapcsolati munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a társaság tavaly májusban adta be kérelmét a területi engedélyekre, ezeket várhatóan még ez évben megkapják. A konzorcium a kérvényezés után döntött úgy, hogy a jelenlegi gázpiaci helyzetre való tekintettel az ütemtervet lelassítja. A nemzetközi krízis hatására az elmúlt években a gázkereslet csökkent, az így keletkezett hatalmas túlkínálat pedig lenyomta az árakat. „Ez most a helyzet – válaszolt Andreja Pavlovic –, s elemzők szerint még öt-tíz évig fennmaradhat, így az Adria LNG a kivárást választva az évtized második felében, 2017-ben nyitná meg visszagázosító egységét. A területi engedély – amelyet többek között a környezeti hatástanulmány függvényében adnak ki, és érvényessége két év lesz – birtokba vétele után lesz lehetősége a tagoknak kidolgozni a pontos piaci stratégiájukat.” A tényleges építkezés időtartama körülbelül három évet vesz igénybe. A horvát Plinacro állami gázvezeték-társaság eközben mégis gondolkodik egy vízen úszó (FLNG) terminál megépítésén. Ez mindössze ötvenmillió euróba kerülne, és hatmillió köbméter lenne az éves kapacitása. A két projekt nincs összefüggésben egymással, és bár a nagyobbik beruházás elhalasztása ésszerűnek tűnik, a kisebbik Andreja Pavlovic szerint határozottan jól jöhet Horvátországnak és a térségnek, és rövid idő alatt nyereséges is lehet. Azonban egyelőre semmi sem biztos az úszó beruházással kapcsolatban, a magukat meg nem nevező korábbi nyilatkozók pár hónappal ezelőtt az ügymenet kivételes lassúságára és döntésképtelenségére panaszkodnak. Most úgy áll, hogy legkorábban 2015-re hárulhat el minden akadály az építés megkezdése elől, így a két beruházás nagyjából ugyanakkor készülne el.

A Plinacro azonban mindenképpen nyer az Adria LNG beruházással is. A terminált ugyanis be kell kapcsolni az európai gázhálózatba. Tavaly decemberben adták át a magyar Földgázszállító Zrt.-vel közösen épített kétirányú vezetéket, amely a magyarországi Városföldet a horvátországi Slobodnicával köti össze. A tervezés során felkészültek a majdani Adria LNG terminálhoz való kapcsolódásra is. Az európai gázvezetékek további felértékelődését segíti a lengyel állami gázvállalat, a PGNiG LNG-projektje is, melyet szintén be kell kapcsolni a közép-európai gázhálózatba. Az észak- és dél-európai terminálok összekötését Magyarországon az egyrészt a már említett Slobodnica–Városföld szakasz, illetve a tervezett magyar–szlovák vezeték szolgálja majd.

A szlovén Geoplin is csatlakozott, egy százalékot birtokol. A közeljövőben számítanak horvát befektetőkre, 25 százalékot állítanak a rendelkezésükre. Korábbi sajtóhírek szerint a horvát Plinacro gázvezeték-társaság és a horvát, részben állami ellenőrzésű INA részvételéről egyeztetnek. Utóbbin keresztül a beruházás a magyar Molt is érintheti.

A szlovén Geoplin is csatlakozott, egy százalékot birtokol. A közeljövőben számítanak horvát befektetőkre, 25 százalékot állítanak a rendelkezésükre. Korábbi sajtóhírek szerint a horvát Plinacro gázvezeték-társaság és a horvát, részben állami ellenőrzésű INA részvételéről egyeztetnek. Utóbbin keresztül a beruházás a magyar Molt is érintheti. A PGNiG gyorsabb A lengyel állami gáztársaság LNG-projektje a német–lengyel balti-tengeri parton, Swinoujsciében épül majd meg. A lengyeleknek is az a célja – mint mostanában a többi európai országé –, hogy csökkentsék az orosz importtól való függésüket.

A terminál 2,5 milliárd köbméter éves befogadókapacitással kezdene, azonban ezt később a kereslet függvényében 5, esetleg 7,5 milliárdra növelnék. Németország az üzemnek a tengerpart német szakaszára gyakorolt környezeti hatására hivatkozva igyekezett késleltetni, illetve megakadályozni a beruházást, nemrég azonban mégis áldását adta a PGNiG tervére. Az első szállítmány Katarból érkezne, 2014 végén.-->