Ezért Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt javasolta a magyar hústermelőknek, hogy a német piacon támadó űrt töltsék be biztonságos, egészséges termékeikkel. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke pedig úgy véli, hogy a németországi sertéshús, illetve húskészítmények felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozása esélyt adhat a hazai sertéstartók gondjainak enyhítésére.
A német sertéstartók ugyanakkor komoly bajba kerültek: országukban mintegy 40 százalékkal csökkentek a sertésárak, és a gazdaszövetség, a DBV szerint az árzuhanás a tenyésztő vállalkozások fennmaradását is fenyegeti.
Ágazati elemzők úgy tartják, hogy a dioxinbotrány összesen mintegy 100 millió euróval károsítja meg a német gazdákat, részben az érintett termékek árának csökkenése, részben az állattenyésztő telepek bezárása miatt. Ezért a német kormány bejelentette, hogy alacsony kamatú áthidaló hitelekkel segítik az átmeneti likviditási gondokkal küzdő gazdaságokat.
Franciaország már külön EU-segély folyósítását kérte az uniós sertéságazat számára, és az európai takarmányipari szövetség (FEFAC) ugyancsak megkongatta a vészharangot. A szervezet szerint az uniós sertéságazat az összeomlás közelébe került. A magas takarmányárak és a nyomott húsárak már amúgy is válsághelyzetet idéztek elő, ezt tovább súlyosbította a német dioxinbotrány, amely a német visszafogását, illetve az ottani fogyasztás ugrásszerű csökkenését eredményezte.
