Az elmúlt napokban több termelői szervezet is jelezte, hogy a megnövekedett takarmányárak miatt áremelést tartanak szükségesnek. Legutóbb a Baromfi Termék Tanács és a Tej Termék Tanács jelezte, hogy ha nem tudnak a megnövekedett költségeik pótlására magasabb felvásárlási árakat kiharcolni, számos termelő csődbe mehet, és Magyarország importra szorulhat baromfihúsból. Részben a világ kulcsfontosságú termőterületein tapasztalt mostoha időjárás, részben a spekulációk hatására ugyanis olyan mértékben megemelkedtek a takarmányárak, hogy elkerülhetetlennek tűnik az áremelés. Az élelmiszerlánc szereplői azonban egyöntetűen állítják: nincs mozgásterük számottevő áremelésre, ugyanakkor valamilyen szintű állami szabályozást szükségesnek tartanának.
Az üzleti élet tisztaságát lehet és kell is szabályozni, ám mindez nem befolyásolja a végső fogyasztói árakat – nyilatkozta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: durva szabályozás az élelmiszerlánc kiegyensúlyozottságát illetően nem várható az Európai Unióban, hiszen az EU alapvetően versenyt szeretne látni.
A piaci folyamatok, az alapanyagárak emelkedése kapcsán bizonyos áremelés eddig sem volt megúszható – fejtette ki Vámos.
A kereskedelemben hagyományosan nehéz januári hónap az idén különösen rosszul alakul. A hagyományos költségeken (például a fűtésen) túl a devizahitelek alakulása és a magas üzemanyagárak is megtakarításra ösztönzik a vásárlókat. Éppen ezért rendkívül rossz kommunikációt jelent az, amikor a termelők áremelésért kiáltanak, hiszen ezzel elriasztják a vevőket – fogalmazott Vámos György.
Az alapanyagárak növekedése előbb vagy utóbb mindenképp végigvonul az egész termékpályán, és a biológiai ciklustól függően előbb a tojásnál, majd a baromfi-, legkésőbb pedig a sertéshúsáraknál emelésként jelentkezik – szögezte le lapunknak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Mindez valós keresletcsökkenést eredményezhet, ebben az esetben pedig a piaci szereplőknek el kell fogadniuk, hogy ha más piacokat nem találnak, úgy arányosan csökkenteniük kell a termelésüket. Ilyen esetben kiutat például az jelenthet.
A piaci hatások azonnali és kifejezett hatása idehaza különösen komoly problémákkal jár a termékpálya szereplői számára. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon nem alakultak ki azok a tartós, bizalmi jellegű üzleti kapcsolatok, amelyek más országokban már régóta léteznek – állítja Éder. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerláncot érintő problémákkal a szereplők minden esetben az államhoz fordultak, és azokat mindig az állam oldotta meg valamilyen formában, jóllehet a megoldásokat részben a partnereknek maguknak kellett volna kidolgozniuk. Ha létrejönnének a termékpálya szereplői között olyan hosszú távú partneri szerződések, amelyek nem az árakat, de legalább az árképzés mechanizmusának elveit és a konfliktusrendezés módját rögzítenék, az segíthetne a rendkívüli piaci szituációk kezelésében. Az ilyen szerződések ugyanis tompítani tudnák a piac hullámait, még ha nem is tüntetnék el azokat.
Vis maior könnyítés
A természeti csapások miatt nehéz helyzetbe kerülő termelők védelmét hivatott szolgálni az a törvénymódosítás, amely a nem várt helyzetekben kiutat jelenthet. December közepén fogadta el az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását a parlament, így a termelők vis maior esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések betartására.A módosítás szerint semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a bajba jutott termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó termény beszerzésére, vagy helyette más szolgáltatás nyújtására.
Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke azonban január közepén figyelmeztetett: egyes mezőgazdasági integrátorok és termeltető cégek továbbra is kártérítésre, úgynevezett fedezetvásárlásra kötelezik a vis maiort jelentő gazdálkodókat, ami ellentmond a törvénynek.
A módosítás szerint semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a bajba jutott termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó termény beszerzésére, vagy helyette más szolgáltatás nyújtására.
Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke azonban január közepén figyelmeztetett: egyes mezőgazdasági integrátorok és termeltető cégek továbbra is kártérítésre, úgynevezett fedezetvásárlásra kötelezik a vis maiort jelentő gazdálkodókat, ami ellentmond a törvénynek. -->
