Milliárdokért hasznosítottak

Összesen 8,262 milliárd forintot fordítottak szelektív hulladékgyűjtésre és hulladékhasznosításra tavaly a Recomplex Egyesülésbe tömörült, hulladékkezelést koordináló szervezetek, ezzel több mint négyezer hulladékkibocsátásért felelős gyártó és forgalmazó cég hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről gondoskodva. Balatoni Henrik, a Recomplex igazgatóságának elnöke a szervezet tegnapi tájékoztatóján elmondta: az egyesülés nyolc tagszervezete 2010-ben összesen 390,5 ezer tonna – csomagolási, gyógyszer-, növényvédőszer-csomagolás, elektronikai, akkumulátor és elem, valamint gumi – hulladék gyűjtését szervezte meg. Ez az eredmény biztosította, hogy a Recomplex koordináló szervezetei a válságból történő lassú kilábalás mellett is kiemelkedő eredményekkel zárhatták az évet, Magyarország pedig az összes érintett hulladékfajta esetében teljesíteni tudta a rá vonatkozó európai uniós visszagyűjtési és hasznosítási célokat.

A Recomplex tagjai közül a legnagyobb összeggel az Öko-Pannon Nonprofit Kft. gazdálkodott, amely 2010-ben 5,78 milliárd forintot költött el összesen 334 ezer tonna csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére és hasznosítására, ez 9000 tonnával haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Viszkei György, az Öko-Pannon ügyvezető igazgatója hozzátette: különösen kedvező, hogy a lakossági szelektív gyűjtésből származó szelektált csomagolási hulladék mennyisége a 2009-es 51 ezer tonnát követően tavaly elérte az 54 ezret.

A gyártó és forgalmazó cégek Magyarországon 2002 óta ruházhatják át hulladékhasznosítási kötelezettségük teljesítését a kifejezetten erre a célra létrehozott nonprofit koordináló szervezetekre, ezzel mentességet szerezve a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól. Azonban a hazai közép- és nagyvállalatok körében gyakori, hogy nemcsak egy, hanem több hulladéktípus visszagyűjtésére és hasznosítására is kötelezettek. Ez főként a kiskereskedelmi áruházláncokat, az autógyártókat, illetve gépjárműimportőröket, az informatikai vállalatokat, valamint az elektronikai berendezések gyártóit és importőreit érinti, amelyeknek így – az anyagi mellett – óriási adminisztrációs többletterhet és folyamatos odafigyelést jelent termékdíj-fizetési vagy hasznosítási kötelezettségük teljesítése. Nyolc, különböző hulladékfajta kezelését koordináló szervezet 2010 júniusában összefogott, és megalapította a Recomplex Egyesülést azzal a szándékkal, hogy az egyszerre többféle hulladék kibocsátásáért felelős gyártó és forgalmazó cégek a jövőben egyablakos ügyintézés keretében teljesíthessék hulladékhasznosítási kötelezettségüket.

Felértékelődhet a feladat

A hulladékkezelést koordináló szervezetek olyan feladatot látnak el a magyarországi hulladékgazdálkodásban, amelynek elvégzésére jelenleg a hatóságoknak nincs kellő kapacitása – fogalmazott Hecsei Pál. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgató-helyettese szerint ugyanakkor a kormány szándéka változatlan a termékdíjas rendszer átalakítására, s amennyiben az állam úgy dönt, hogy saját kezébe veszi a hulladékkezelés koordinálását, az a terület további felértékelődését jelenti. NIG