Orbán–Trump-csúcs: amerikai vadászgépek válthatják a Gripeneket? Kulcsfontosságú katonai kérdések dőlhetnek el
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, számos más kulcsterület mellett a védelem és a haderő is téma lesz a pénteken zajló Orbán–Trump-csúcson Amerikában. Hogy érdemi napirendi pontok várhatók ezen a téren, azt az is bizonyítja, hogy a delegációban ott van a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is. Ez a tény, illetve az általa tett nyilatkozat pedig máris okot adhat a találgatásra, hogy vajon lehet-e szó amerikai csúcsvadászgépek beszerzéséről.
A tárcavezető útban Washington felé arról beszélt a csúcstalálkozó kapcsán, hogy a védelemnek nagyon nagy jelentősége van, az Egyesült Államok a NATO legerősebb tagja és egyben egy katonai szuperhatalom. Az USA Magyarország szövetségese, és évek óta építünk részben az amerikai haderővel való együttműködésre, részben pedig az amerikai hadfelszerelésre.
Ezen a ponton pedig közölte, hogy a most következő tárgyalások eredményeképpen
további magas színvonalú amerikai technológia jelenhet meg a magyar honvédségben a magyar emberek védelemért.
Már csak az a kérdés, hogy melyik technológia.
Amerikai csúcsvadászgépek válthatják fel a Gripeneket?
Mint arra Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző felhívta a figyelmet , a katonai együttműködés terén szilárd alapot ad a NATO, de a magyar–amerikai kapcsolatokban meghatározó a 2019-ben, még Trump első elnöksége idején megkötött Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA).
Már csak emiatt is felmerülhet, hogy Magyarország növelje az amerikai fegyverbeszerzéseket. Az elemző szerint potenciális üzleti alku lehet
- a HIMARS-rendszerek
- vagy kiber- és drónvédelmi technológiák vásárlása,
- de a legelőnyösebb az lenne, ha be lehetne vonni az amerikai védelmi óriáscégeket (a Lockheed Martint, Raytheont) a magyarországi fejlesztésekbe és gyártásba.
Ezzel ugyanis a német mellett egy amerikai védelmi ipari gyártóközpont is létrejönne. Azonban – ha már Lockheed Martin – van itt egy régóta dédelgetett elképzelés, hogy Magyarország esetleg amerikai csúcsvadászgépeket szerezhet be. Ez időről időre azért merülhet fel, mert a magyar légierő által használt Gripenek eredeti lízingszerződése 2026-ig köttetett, így adta magát a kérdés: mi lesz utána?
Még 2001-ben jelentette az első Orbán-kormány, hogy svéd 14 JAS 39 Gripen típusú vadászgépekkel modernizálja a Magyar Honvédséget. Legutóbb 2024 februárjában Budapesten közölte a nyilvánossággal Ulf Kristersson svéd kormányfő és az akkor már az ötödik kormányát vezető Orbán Viktor, hogy Magyarország négy új JAS 39C Gripen típusú vadászgépet vásárol a Saabtól.
A jövő zenéje azonban, hogy a teljes flottát meddig tervezik üzemben tartani, ezzel párhuzamosan pedig a hosszú távú pótlás kérdése is asztalra kerülhet. Ennek kapcsán pedig érdemes lehet észrevételezni, hogy a régióban a csehek, a lengyelek és a románok is amerikai F–35-ös csúcsvadászgépekre voksoltak.
Egyelőre nincs nyilvános információ arról, hogy az Orbán–Trump-csúcs érintheti-e a kérdést, mindenesetre a történelmi fontosságú találkozó keretet adhatna akár annak a megvitatására, hogy Magyarország elköteleződik-e a típus mellett. Ha igen, akkor fajsúlyos részlet lehet a szállítási határidő, valamint az is, hogy fent lehet-e párhuzamosan tartani egy F–35-ös kontingenst a Gripenekkel, vagy ez csak a svéd vadászbombázók lecserélése után lehet esedékes.
Érdemes még azt is megemlíteni, hogy közben világszerte zajlanak a hatodik generációs vadászgépek fejlesztései. Európában kettő verseng egymással,
- a német-francia-spanyol FCAS
- és a brit-olasz-japán GCAP.
Ugyanakkor Trump nemrég bejelentette az Egyesült Államok hasonló programját, az F–47-et, amelynek kézzelfogható eredménye a 2030-as évek derekára várható. Így joggal merülhet fel az is, hogy Magyarország megvizsgálja, hogy csatlakozik ehhez a programhoz.
Cikkünk megjelenése előtt írásban érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumnál, hiszen mint látható, egyelőre jóval több a spekuláció és a kérdés, mint a konkrét válasz. Még néhány óra, és kiderül, közelebb kerülünk-e ezekhez: az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök várhatóan ma a késő délutáni órákban tesz bejelentéseket a két ország között létrejött történelmi megállapodás elemeiről.
A Világgazdaság folyamatosan tudósít a fejleményekről.
