BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Líbia ezer napi kitermelésével egyenlő a Nyugat olajtartaléka

Líbiában békeidőben ezer nap alatt termelnek ki annyi kőolajat, amekkora tartalékkal a fejlett nyugati államok kormányai rendelkeznek - írta hét végi összeállításában a Reuters hírügynökség azzal összefüggésben, hogy az észak-afrikai és közel-keleti válság hatására megindult drágulás miatt egyre több amerikai politikus sürgeti a stratégiai készletek megcsapolását.

 Líbia békeidőben napi 1,6 millió hordó olajat termel ki. Ebből 1,4 millió hordót exportál. A kivitel 85 százalékát az európai piac szívja fel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint 850 ezer és 1 millió hordó között lehet az a mennyiség, amellyel a termelés a polgárháborús állapotok miatt csökkent. Az európai finomítók készletei március végéig tartanak ki, új szállítmányok áprilisban érkeznek a tervek szerint - írta a Reuters.

A 28 államot - köztük 20 európai országot - tömörítő IEA szerint a tagállamok összesített tartaléka a kormányzati és az olajipari készleteket együttvéve nagyjából 4,2 milliárd hordó. Ebből 1,6 milliárd hordó - Líbia ezer napi termelésének megfelelő mennyiség - kormányzati tartalék, 2,6 milliárd pedig az energetikai cégeknél fekszik el. A kettő együttvéve legkevesebb 90 napig fedezheti a tagállamok importszükségletét, a világ teljes olajfogyasztását tekintve pedig közel 50 napra volna elég a felhalmozott mennyiség.

A tartalékot az IEA közreműködésével lehet felszabadítani, piacra dobni, amennyiben ellátási nehézségek veszélye merül fel. Önmagában a magas olajár nem elégséges indok a tartalék-felhasználási mechanizmus beindításához.

Az eddigi legnagyobb fennakadást a globális kőolajellátásban az 1979-es iráni forradalom váltotta ki, akkor napi 5,6 millió hordóval csökkent a piacra érkező mennyiség. A második, harmadik és a negyedik helyezett holtversenyben az 1973-1974-es arab-izraeli háború és az arab olajembargó, az Irak-iráni háború kirobbanása 1980-ban, és az 1990-91-es öbölháború, amelynek nyitánya az iraki invázió volt Kuvaitban. Mindhárom válság egy bizonyos ponton több mint napi 4 millió hordóval vetette vissza az ellátást.

A tartalékokat ugyanakkor 2005-ben, a Katrina és a Rita hurrikán pusztítása után kellett a legnagyobb mértékben igénybe venni. A két természeti katasztrófa okozta válság csúcspontján 1,5 millió hordó esett ki az ellátási láncból, az IEA viszont nemcsak e mennyiség alapján határozza meg a teendőket, hanem egy sor egyéb tényezőt is figyelembe vesz. Ebben az esetben az volt a döntő, hogy a hurrikánok miatt a Mexikói-öböl térségében le kellett állítani az olajfinomítókat, aminek hatására gyakorlatilag megbénult az ellátási láncolat a világ legtöbb kőolajat fogyasztó országában.

Az IEA így 2005 szeptemberében összesen 60 millió hordó olajat irányított a piacra a stratégiai készletek megcsapolásával, az amerikai kitermelés növelésével és a kereslet csökkentését eredményező intézkedésekkel. Az IEA ezen kívül csak egyszer, az 1990-91-es öbölháború idején nyúlt a tartalékokhoz.

A tagállamok közül az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb, jelenleg 727 millió hordós tartalékkal (Strategic Petroleum Reserve, SPR). Az összesen négy bázison - Louisiana és Texas államban - tárolt készletek a 304 millió lakosú ország fogyasztását több mint egy hónapig, importját akár öt hónapig fedezhetik. Az olajfogyasztásban második helyen álló, az IEA-ban nem tag Kína tartaléka a 2010 végi adatok szerint 178 millió hordó, ami nagyjából 50 napig fedezheti a kínai fogyasztást. A pekingi vezetés tervei szerint a tározó kapacitás bővítésével a készleteket 500 millió hordóra bővítik.

A fejlesztéseket rohamtempóban végzik, az első, 2006-ban kezdett projektet - amelynek révén 102 millió hordós tartalékot képeztek - csupán 30 hónap alatt bonyolították le. 2009-ben aztán az IEA és Kína megállapodást kötött arról, hogy szükséghelyzetben összehangolják az lépéseket.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek