Újra kapós a szerszámgép
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„Ha az a majdnem 13 milliárd euró visszakerül az ágazatba, amire számítunk, akkor a válság káros hatásainak nagy részét behoztuk” – mondta a német szerszámgépgyártó egyesület (Verein Deutscher Werkzeugmaschinenfabriken – VDW) elnöke, Martin Kapp a napokban Frankfurt am Mainban tartott konferencián. Szerinte ezzel több mint elégedett lehet az iparág. A szektor megrendelései 2009-től megkétszereződtek, főleg a kínai, dél-koreai és indiai megbízásoknak köszönhetően. E növekedő gazdaságok gyorsan túltették magukat a válságon, segítve a pangó európai piacok életre keltését.
A német belföldi értékesítés is nőtt. 2010 harmadik negyedévében két év után először mutatott pozitív egyenleget a német szerszámgépszektor, bár a teljes évet így is 3 százalékkal kisebb teljesítménnyel zárta, mint 2009-et. Kapp elmondta, a világszerte jelen lévő német szerszámgépipar és annak az exportban lévő magas, kétharmados aránya, valamint a páratlan technológia fizetődik most ki. A válság idején ugyanis a német ipar ügyelt arra, hogy magasan képzett mérnökeit megtartsa. Igaz, 2008 októberében, a mélyponton 13 százalékkal, 9600 fővel kevesebb munkavállalót tudott alkalmazni, mint a válság előtt. Azóta a helyzet javult.
A globális szerszámgépipar átrendeződése a gazdasági világválság hatására indult el. Évek óta Kína a legnagyobb importőr – ezen a piacon a németek részesedése 28 százalék –, az ázsiai óriás majdnem négyszer annyi gépet vásárol tőlük, mint az Egyesült Államok. A magas import ellenére éppen Kína az, amely tavaly első ízben a szektort általánosan is vezető ázsiai országok élére került. Míg Európa termelése 1, Amerikáé 9 százalékkal esett 2010-ben, addig Tajvan, Dél-Korea, Japán és Kína duplázott. A korábbi iparágvezetők – Japán (növekedése ellenére), Németország, Olaszország – visszacsúsztak a rangsorban, csakúgy, mint az USA, Svájc, Ausztria és Spanyolország, többek között ezek szerepelnek még a ranglista első tíz helyén. Martin Kapp azonban nem aggódik és nem tartja szükségesnek a beavatkozást a német ipar érdekében. Mint elmondta, a kínai termékek 90 százaléka egyszerű, és többségük belföldi felhasználásra előállított gép. Kína továbbá még nem rendelkezik és nem is dolgozik jelentős saját fejlesztésen. Kapp fontosnak tartja azonban, hogy a német szerszámgépgyártás pénzügyei konszolidálódjanak, kiadásai minimálisra csökkenjenek, bevételeit pedig az eladások és szolgáltatások révén a nemzetközi jelenlét fokozásával és a termelési lehetőségek fejlesztésével növelje. Nagy figyelmet kell szentelni az ázsiai piacoknak, ahol a világ összes szerszámgépének háromötöde kel el.
Kapp pozitív jövőképét azzal is alátámasztja, hogy a német szektorban olyan vezető technológiával rendelkező termelők szerepelnek, amelyek a verseny hatására könnyen fejlesztik tovább meglévő innovációikat. Emellett szerinte a németek jók abban is, hogy egy szektorban már alkalmazott termelési eljárást egy másikra adaptálják, és ennek révén több ágazatban szerezzenek jó hírnevet.
A szerszámgépekkel szembeni elvárások is változnak. A klímaváltozás és az energia árának általános növekedése miatt az új gépeknek egyre hatékonyabbaknak kell lenniük, a fejlesztés és a géppark cserélődése tehát nem állhat meg.
Magyarország egyszerre partner és piac
„Németország teljes exportja 2010-ben egy százalékkal volt nagyobb az előző évinél” – válaszolt megkeresésünkre a VDW sajtóigazgatója, Sylke Becker.Magyarország 79 millió euró értékben vásárolt német szerszámgépeket, ezzel a német exportranglistán a 18. helyen áll. A válság hatására 10 százalékot esett az importunk. Azonban a német várakozások szerint 2011-ben 20 százalékkal nő a magyar szerszámgépkereslet, amelyet az egyesület reményei szerint német forrásokból elégítünk majd ki. A tavalyi első három negyedévben már 16 százalékkal nőtt a német szerszámgépgyártás Magyarországról származó megrendeléseinek száma.
A legjelentősebb kelet-európai szerszámgépgyártó Lengyelország és Csehország, ezek a krízisből kilábalva újra Németország komoly versenytársainak számítanak. Sylke Becker szerint Magyarország más iparágakban erősít, például az elektrotechnikai és gépjármű-elektronikai szektorokban. Ezek az ágazatok high-tech szerszámgépeket igényelnek, így Németország partnerként és piacként is számon tartja Magyarországot.
Magyarország 79 millió euró értékben vásárolt német szerszámgépeket, ezzel a német exportranglistán a 18. helyen áll. A válság hatására 10 százalékot esett az importunk. Azonban a német várakozások szerint 2011-ben 20 százalékkal nő a magyar szerszámgépkereslet, amelyet az egyesület reményei szerint német forrásokból elégítünk majd ki. A tavalyi első három negyedévben már 16 százalékkal nőtt a német szerszámgépgyártás Magyarországról származó megrendeléseinek száma.
A legjelentősebb kelet-európai szerszámgépgyártó Lengyelország és Csehország, ezek a krízisből kilábalva újra Németország komoly versenytársainak számítanak. Sylke Becker szerint Magyarország más iparágakban erősít, például az elektrotechnikai és gépjármű-elektronikai szektorokban. Ezek az ágazatok high-tech szerszámgépeket igényelnek, így Németország partnerként és piacként is számon tartja Magyarországot.-->
