Drágán is vonzó zölderő

A németek többsége havi tízeurós áramárdrágulást is bevállalna annak érdekében, hogy megszabaduljon az atomenergiától. Németország 2020-ig állítaná le nukleáris létesítményeit, és állna át a drágább, de biztonságos zöldenergiákra.

A németek többsége hajlandó anyagi áldozatokat is hozni annak érdekében, hogy az ország mintegy tíz éven belül megszabadulhasson az atomenergiától, legalábbis erre utal a Stern héten közölt közvélemény-kutatása. A megkérdezettek háromötöde tízszázalékos áramár-növekedést is bevállalna ennek érdekében; 20 százaléka harminc-, 6 százaléka pedig akár hatvaneurós tehernövekedést is elviselne az „atommentes energiáért” cserébe.

Arról egyelőre erősen megoszlanak a vélemények, ténylegesen mennyivel növelheti a németországi áramárakat a nukleáris búcsú. A Német Iparszövetség számításai szerint az energiapolitikai fordulat évente 137 euróba kerülhet egy átlagos német háztartásnak, azaz havonta valamivel több mint 11 eurót kellene fizetni az áramért. A közvélemény-kutatás eredményeit is figyelembe véve mindez azt jelentené, hogy az ottani lakosságra nagyobb bonyodalom nélkül át lehetne hárítani a drágulást.

Más szakértők óvatosabbak. Az atomerőműveket érintő moratórium „egyelőre nem gyakorol drámai hatást az áramárra. Hogy ez módosul-e, egy sor olyan tényezőtől függ, amelyek változását nehezen lehet megbecsülni. Ezért jelenleg nem lehetségesek komoly számítások e téren” – mondta a Spiegel Online-nak Matthias Kurth, a Szövetségi Hálózatfelügyelet vezetője.

Ennek ellenére a félelem az áremelkedéstől már a német atomenergiát importáló Ausztriába is begyűrűzött. Északi szomszédunk szerint ugyanis elképzelhető, hogy hosszabb távon akár le is állhatnak a Németországból érkező szállítások, mivel Berlin maga is importra szorulhat majd. Ennek pótlása érdekében az osztrákoknak tizedével kellene bővíteni vízi erőműveiket, és meg kellene hosszabbítani azok élettartamát, ez pedig megdrágíthatja az áramot – írja a Die Presse. Az atomerőművel nem rendelkező Ausztria azért szorul energiabehozatalra, mivel víz-, szél- és gázerőművei nem képesek fedezni a teljes szükségletet.

Mint ismert, Angela Merkel német kancellár április közepén jelentette be, hogy szeretnének a „lehető leggyorsabban” kiszállni a nukleáris energiából, és átállni a megújuló energiaforrásokra. Ennek végrehajtásához új atomenergia-törvény szükséges, amelyet június közepére fogadhatnak el.

A kancellár a fukusimai katasztrófa után már lekapcsoltatott nyolc régi atomerőművet, igaz, egyelőre csak három hónapra. Az ellenzéki szociáldemokrata párt szerint ezeket már nem szabadna többé újraindítani, 2020-ig pedig az összes nukleáris létesítményt le kellene állítani az országban. Ezzel párhuzamosan az energiamixben a megújuló energiák arányát a jelenlegi 17-ről 47 százalékra növelnék, ezen belül a legnagyobb részt 23 százalékkal a szélenergia tenné ki.

Mi az oroszoktól függünk

A magyarországi villamosenergia-termelés elsősorban nukleáris energiára, földgázra és kőszénre épül. A legjelentősebb belföldi energiaforrás a nukleáris energia: a paksi atomerőmű jelenleg a hazai elektromosenergia-igény mintegy 40 százalékát fedezi. A behozott energiaforrások legnagyobb része földgáz, amely elsősorban Oroszországból származik.

A Greenpeace vezére ezzel arra utalt, hogy Németország példája ragadós lehet, és a jövőben más gazdasági nagyhatalmak is az atomenergiából való mihamarabbi kiszállás mellett dönthetnek. Naidoo azt is kiemelte, hogy a fukusimai tragédia megdrágíthatja az eddig olcsónak számító nukleáris energiát.

Az atomerőműveknek ugyanis más típusú biztonsági követelményeket is teljesíteniük kell a jövőben, ez pedig sok pénzbe fog kerülni. „Egy atombaleset kockázatai kiszámíthatatlanok, és ezért eddig nem is árazták be ezeket az atomenergia árába. Ez a Japánban történt események után meg fog változni, mivel már látható, milyen költségekkel jár, ha kontrollálhatatlanná válik a helyzet” – magyarázta.-->