Első helyre tör a biotechnológia

Komoly törést okozhat Magyarországon a biotechnológia szárnyaló fejlődésében, hogy a kormány tavaly befagyasztotta az innovációs alap kifizetéseit. Ezzel 16 milliárd forint fejlesztési tőkétől fosztotta meg az iparágat. Ennek ellenére Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke még mindig lát lehetőséget arra, hogy Magyarország az Európai Unió tíz legjobb biotechnológiai központja közé kerüljön 2020–25-re.

A biotechnológia a világ vezető iparága lesz a gyógyszeriparral együtt az évtized végére – jósolják a brandkutatók. Osztja ezt a véleményt a magyar szakmai képviselet vezetője is. Álláspontja alátámasztására Duda Ernő lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a biotechnológia globálisan már jó ideje a leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik, és a válság sem nagyon volt rá hatással. Az elmúlt években is komoly lendülettel növekedett, és nemzetközi szinten továbbra is rendkívül dinamikus bővülés várható az iparág minden területén.

Hogy mi mindent jelent ez konkrétan? A zöld biotechnológiában az emelt tápértékű, illetve a szárazság- vagy fagytűrő növények térnyerése várható, amelyek a fejlődő országokban olyan helyeken is megmaradnak, ahol a hagyományos növények nem. Az ipari biotechnológiában elsősorban a környezetszennyezések (olajfoltok, nehézfémek stb.) eltakarításánál, valamint a bioüzemanyagoknál várhatók óriási lépések, előtérbe kerülnek az olyan fejlesztések, amelyek nem keményítő-, hanem cellulózalapúak, így bármilyen cellulózhulladékból lehet első körben etanolt és hosszú távon bármilyen bioüzemanyagot előállítani. A piros biotechnológiában az orvostudományok terén az őssejtkutatásban, a génterápiában, a szövetregenerációban képzelhető el kiugró fejlődés, a gyógyszerkutatásban a daganatok, az autoimmun betegségek gyógyításában várható nagyon komoly áttörés. Duda Ernő szerint eddig a magyarországi biotechnológia is látványos növekedésen ment keresztül. „Emlékszem, 2003-ban még alig tudtunk tíz ilyen vállalkozást összeszedni, hogy a biotechnológiai szövetséget elindítsuk, most pedig 105 tagunk van, és nem is mindenki csatlakozott hozzánk” – idézte fel a kezdeteket. Szerinte lehet bármilyen mutatót nézni, mindegyiknél 40-50 százalékos volt a növekedés az elmúlt öt évben.

Tavaly azonban megtört ez a folyamat. Ennek oka a már említett kormányintézkedés, amelynek következtében különösen a kis biotech cégek kerültek bajba, amelyek főleg az egyetemek körül működnek, és a közelmúltban kezdték el bontogatni a szárnyaikat. Az innovációs alap zárolásával a kormány egy csapásra megfosztotta ezeket a néhány fős vállalkozásokat fő bevételi forrásuktól. „A nagyoknak közben kutya baja sem lett, mert a piacról tudják finanszírozni működésüket” – tette hozzá az elnök. Megjegyezte, hogy ezek a cégek a világ minden országában, ahol fejlett biotechnológia van, így Magyarországon is függnek a pályázati rendszertől. A nagyon kockázatos, korai fejlesztéseket mindenütt – az Egyesült Államokban, Japánban, Dél-Koreában és Európában is – központi forrásból finanszírozzák. Azzal, hogy az innovációs alapot zárolták, ezek a kis cégek Magyarországon gyakorlatilag egy éve nem jutnak pénzhez. Emiatt sokukat be kellett zárni, másoknak fejlesztéseket kellett elhalasztani, leépítéseket végrehajtani. „Mindez hatással van a magyarországi biotechnológia fejlődésére” – állapította meg Duda Ernő. S hozzátette: „Sok éven át dolgoztunk azért, hogy minél több külföldön dolgozó magyar hazatérjen, és elég sok jó nevű kutató haza is jött, ám azzal szembesült néhány hónap múlva, hogy nincs pénz sem a munkája finanszírozására, sem a fizetésére.

Mit tesz a szövetség annak érdekében, hogy megvédje ezeket a kis cégeket? Egyrészt lobbiznak a kormánynál, hogy a kis cégek megkapják a pályázati pénzeket az államtól, ez megkötött szerződések alapján jár nekik. Másrészt a vállalkozásoknak próbálnak tanácsokat adni, hogy miként tudnák ezt a pénzt az államtól – akár peres úton – megkapni. Mindeközben igyekeznek alternatív forrásokat is találni számukra, például az EU keretében, az üzleti angyaloknál, a kockázatitőke-alapoknál, hogy e kritikus időszak túléléséhez tudjanak forrást biztosítani számukra.

Hiszen minden problémával együtt Magyarország még mindig a térség vezető központja a biotechnológiában. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban egy tanácskozáson már arról beszélt: a kormány célja, hogy Magyarország az Európai Unió tíz legjobb biotechnológiai központja között legyen 2020–25-re. A szövetség már korábban felismerte és bevette programjába ezt a törekvést, Duda Ernő szerint ugyanis ennek az elképzelésnek mindenképpen van reális alapja az iparág korábbi fejlődési sebessége és teljesítménye alapján.

Már a sumérok sörfőzését is biotechnológiának lehetne tekinteni az Ereky-féle definíció alapján, ahogy az évezredes növénynemesítést is.

A mai fogalmat precízen megtestesítő technológia és iparág a rekombináns DNS-technika megjelenésétől datálódik, az 1970-es évek végétől.

Az iparág pontos születési dátuma 1983-ra tehető, amikor a humán inzulint rekombináns DNS-technikával, baktériumok felhasználásával előállító Genentech megalakult és megjelent a tőzsdén.

Forrás: Wikipédia

Már a sumérok sörfőzését is biotechnológiának lehetne tekinteni az Ereky-féle definíció alapján, ahogy az évezredes növénynemesítést is.

A mai fogalmat precízen megtestesítő technológia és iparág a rekombináns DNS-technika megjelenésétől datálódik, az 1970-es évek végétől.

Az iparág pontos születési dátuma 1983-ra tehető, amikor a humán inzulint rekombináns DNS-technikával, baktériumok felhasználásával előállító Genentech megalakult és megjelent a tőzsdén.

Forrás: Wikipédia Legsikeresebb hazai cégek ChemAxon Kutató-Fejlesztő Kft.

Genetic Immunity Kft.

Richter Gedeon Nyrt.

Solvo Biotechnológiai Zrt.

Thales Nanotechnology Zrt.

Forrás: VG-gyűjtés

-->