"Nem hiszem, hogy a védőburok építése elkerülhető lenne, a kérdés csak az, hogy milyen lesz a szarkofág" – mondta az orosz hírügynökségnek Leonyid Bolsakov, az orosz Atomenergia Intézet munkatársa. A szakértő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szarkofág építése ellenére a fukusimai balesetet továbbra sem lehet egy mondatban említeni a csernobili katasztrófával.
Bár a mai döntés szerint az atomerőmű balesete következtében kialakult vészhelyzet a csernobilival azonos szintű, Fukusimában mindössze 100 kilocurie-nyi sugárzás szabadult ki, míg Csernobilban a sugárzás mennyisége ennek többszöröse, 50 megacurie volt.
A szarkofág építésének ötletével egyetért Hugh Price, az EDF Energy volt munkatársa is, mivel elmondása szerint nagy mennyiségű sugárzóanyag jutott az erőmű környezetébe a sérült tartályokból. Price ugyanakkor úgy látja, talán olcsóbb megoldás, ha a területet elárasztják bórral kevert vízzel, ami leköti a szabad neutronokat és utána távirányított járművekkel be lehet gyűjteni a szennyezett talajt, ez viszont nem minden feltétlenül alkalmazható, ha az összes fűtőelem szétolvadt.
