Esélyt adhatnak a felújítások

A 4,3 milliós lakásállomány közel 70 százaléka nem felel meg az energiahatékonysági szempontoknak, korszerűsítésre szorul – jelentette ki Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az építőipar kitörési esélyeiről rendezett tegnapi konferencián. A kormány különböző pályázati rendszerekkel, programokkal igyekszik ösztönözni a felújítási munkákat, a fűtéskorszerűsítést, a nyílászárók, az energetikai berendezések cseréjét, a hőszigetelést.

Az egyik fő cél, hogy az épületek által felhasznált energia mennyisége 2016-ig 9 százalékkal csökkenjen. Ám az uniós pályázati pénzek igen szűkösek – tette hozzá –, így egyre nagyobb szerepük lesz e beruházásoknál a piaci forrásoknak.

A konferencia megnyitásaként elmondott beszédében egyébként Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke is azt hangoztatta, hogy az épületenergetikai beruházások nagyban segíthetik a rendkívül súlyos helyzetben lévő ágazat fellendülését.

Mindennek alátámasztásaként Margarete Czerny, az osztrák Építés és Környezet Kezdeményezés Tudományos Tanácsának (WIFO) a vezetője az Ausztriában fordulatot hozó, az energiatakarékosságot és épületkorszerűsítést szolgáló Energia Csekk projektet mutatta be a konferencián. Mint elmondta, az osztrák épületenergetikai felújítási támogatás 2009 óta működik. Az induló évben a 100 millió eurós állami támogatás mintegy 700 millió euró felújítási beruházást indukált s hétezer új munkahelyet teremtett az ágazatban, erősen szűkítve a feketegazdaság terepét. S még nem is beszéltünk a környezetre gyakorolt jótékony hatásáról: a program nyomán az érintett háztartásokban 180-190 kilowattról 60-ra csökkent a négyzetméterenkénti energiaigény. Az állam bevétele pedig pusztán az áfabefizetésekből 105 millió euró volt, s ehhez járult a munkanélküli-segély megtakarításából származó további 95 millió. Vagyis évi 100 millió eurós támogatással 200 milliós bevételhez jutott az állam.

„Be kell látni, hogy a rövid távra gondolkodás nem működik. Fontos, hogy ne csak stratégiákat gyártsunk, hanem meg is valósítsuk azokat” – fogalmazott az osztrák szakember, aláhúzva az állam fontos szerepét a rendszerben. Mint mondta, a programnak akkora sikere lett, hogy a kormány 2015-ig számol az évi 100 milliós támogatási összeggel. Ha igény lenne rá, szívesen átadnák Magyarországnak is a tapasztalataikat, s segítenének az itteni rendszer kidolgozásában – tette hozzá.

Egy-egy osztrák háztartás körülbelül 6500 euróhoz juthat hozzá, s évente 15 ezer család pályázhat. A támogatást olyan korszerűsítési munkákra lehet igényelni, melyek révén legalább 30 százalékkal csökken az adott lakás energiafelhasználása. Az engedély megadása után egy éven belül kell a felújítást befejezni, s utólag a végső elszámolást, a számlákat elküldeni. Ezt követően utalja az állam a pénzt a pályázónak.