Parragh biztatónak látja az orosz kapcsolatok fejlődését

A két hónapja létrejött Magyar-Orosz Üzleti Tanács kijelölte azokat a fő területeket, amelyeken a két ország vállalatai közötti együttműködés erősítésére összpontosítani fog, jelentette be Vlagyimir Nyekraszov, a tanács elnöke a MKIK-ban tartott előadásában, a Lukoil alelnöke.

E területek a mezőgazdaság, az energetikai, az energiafelhasználás hatékonysága, a gyógyszeripar, az egészségügy, az idegenforgalom és az ingatlan piac. Vlagyimir Nyekraszov reméli, hogy a tavalyi jó év után az idén tovább erősödik a két ország árucsere forgalma. A tavalyi 8,4 milliárd dolláros forgalom 30 százalékkal haladta meg az előző évit.

Derűlátó Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. „A kilencvenes évekig egy erőltetett kapcsolat volt a két ország között, az azóta eltelt 20 évben az ellenkező irányba haladtak a folyamatok, remélem, túljutottunk a szélső holtpontokon, és a kapcsolatok most jó irányba haladnak.

Keskeny Ernő, a magyar-orosz kormányközi vegyes bizottság alelnöke emlékeztetett, hogy a kormány által meghirdetett keleti nyitás egyik eleme az Oroszországgal lévő kapcsolatunk fejlesztése. Induláskor az új kormány számára a legnagyobb problémát a lezáratlan gazdasági ügyek jelentették. „Ezeket csomagban szerettük volna rendezni. Mostanra az ezek közül a továbblépés szempontjából leginkább gátnak minősült Mol-Szurgut vitát lezártuk, ezzel jelentősen megváltozott a helyzet. (Ez több mint 508 milliárd forintba került.)”

Keskeny Ernő a következő megoldandó kérdésnek a Malév problémáját nevezte. (3,5 százalék orosz hányad van a cégben.) A kormány alapvető célja, hogy stratégiai befektetők keressen a Malévba. Ha nem sikerül, megkérdőjeleződik a társaság sorsa, hiszen a cég tisztán állami tulajdonban nem lehet. Az EMFESZ volt a harmadik probléma. E cég ügye is megoldódott, mert a társaság nem tudta vállalni azt az energetikai megoldást, hogy olcsóbb közép-ázsiai gázt hoz a magyar piacra, így a működését nem tudták meghosszabbítani.

Napirenden van Paks sorsa is, továbbá a Déli Áramlat és a metró kocsik ügye. Keskeny Ernő biztos abban, hogy - tender esetén - az orosz fél erős ajánlattal jelentkezik, például, mert a német Siemesszel társulna, s mert az egész projektre kínálna finaszírozási megoldást. A gázvezeték projekt mellett Magyarország már többször elkötelezte magát, hiszen a Déli Áramlat növelné import útvonalaink számát. A metrókocsik területén is jók az elmúlt 30 év magyar tapasztalatai az orosz járművekkel.  

L. G. Surigin, Oroszország magyarországi kereskedelmi tanácsosa a regionális együttműködés eredményeiről és lehetőségeiről beszélt. A fentiek mellett számos üzleti területet ítélt ígéretesnek, ezeket konkrét vállalati példákkal is alátámasztotta.

További részletek a holnapi Világgazdaságban

-->