Soha nem volt BMW-k

Mi lapulhat egy autógyár kincsesládájában: különleges erőforrás, törésbiztos kasztni vagy sorozatgyártásra érett robotpilóta? A BMW-nél mást találtunk: gyártásba sosem került prototípusok alusszák álmukat egy teremgarázsban.

München egyik külvárosában van a BMW M részlegének főhadiszállása, amely rengeteg titkot rejt. Itt fejlesztik a legújabb sportmodelleket, így teljesen érthető, hogy a terület fokozott védettséget élvez. Az újságírók még a gyárterületen sem készíthetnek fotókat, nehogy olyasmi akadjon lencsevégre, amelynek nem szabad idő előtt kijutni a gyárból. Az egyik, kívülről teljesen átlagos ipari létesítmény alatti garázsról is csak kevesen tudnak. Itt tárolják azokat az M modelleket, amelyek valamilyen oknál fogva megmaradtak egydarabos prototípusnak. A Csipkerózsika-álomnak természetesen pénzügyi okai voltak. Az itt felsorakozott modellek ugyanis vagy nagyon szűk rétegnek készültek volna (erre pontos előrejelzések vannak), vagy egyszerűen nem mentek át a szigorú igazgatótanácsi szűrőn, némelyik pedig saját, házon belüli használatra készült.

Ahogy belépünk a hűvös, sötét garázsba, katonásan egymás mellé állítva fogadnak minket az M-es BMW-k, az első, 1979-es M1-estől kezdve egészen az M6-os Cabrióig. Aztán hirtelen olyan járműveket pillantunk meg, amelyek egyszerűen ismeretlenek. Elsőként az E30-as széria M3-as pick-up változatával nézünk farkasszemet, amely itt-ott ugyan már rozsdásodik, de még működik. Ez a modell a nürburgringi tesztelésekhez készült kisegítő járműnek, így piacra dobására nem is gondolt a BMW, de akkor is meghökkentő.

A következő gép sokkal érdekesebb: a lapos, piros roadster leginkább egy Wiesmannra hasonlít, de nem az. Az M Roadster néven emlegetett jármű tulajdonképpen a Z1-es utódja lett volna, de akkor, 1991-ben a bajorok kapacitásait az E36-os 3-as típusváltozatainak fejlesztése kötötte le. Ezért végül nem lett semmi az akkori M3-as négyhengeres motorjával készült Roadster gyártásából. Szintén az 1990-es évek első felében született a mai szemmel meglehetősen esetlen külsejű M5 Cabrio; ennél már csak az az 5-ös Touring volt furcsább, amelynek tetejét megemelték, s így egy különös, emészthetetlen külsejű szabadidő-autó lett belőle.

Az M8-as viszont egyenesen zseniális. Az akkori top 8-as, a 850CSi fölé pozicionált gép még ma is szívdöglesztő látvány, ha pedig tudjuk, hogy V12-es motorja közel 600 lóerős, akkor igazán sajnálhatjuk, hogy a BMW megtartotta magának ezt a különlegességet. A modellel kapcsolatban egy kisebb „kulisszatitkot” is elárult a gyártó. Ez a V12-es blokk képezte a McLaren F1-es motorjának alapját, amelylyel 1995-ben megnyerték a Le Mans-i viadalt.

Az ezredforduló előtti évek is tartogattak meglepetéseket. A Compact M-ről ugyan hallottunk, de most élőben is láthattuk a 286 lóerős méregzsákot. A piros masinába beleszuszakolták az M3-as 3,2 literes, soros hathengeres egységét, így korának magasan legerősebb alsó középkategóriás autója lett volna. Egy „bűne” volt csupán: túl kemény házon belüli konkurenciát jelentett volna az M3-asnak. Arra viszont már nehéz magyarázatot találni, hogy az E46-os M3 Touring és az E39-es M5 Touring miért nem került gyártásba. Pedig az előbbi hihetetlenül mutatós, másrészt egyetlen valódi alternatívája lett volna az akkor kizárólag kombi karosszériával készülő Audi RS4-esnek.

Végül, de nem utolsósorban egy kívülről teljesen átlagos, első generációs X5-öshöz kalauzoltak minket, amelynek az az érdekessége, hogy a M5-ös 400 lóerős motorját építették a gyomrába, hatfokozatú kézi váltóval, s ami az igazi szenzáció, hátsókerék-meghajtással. Stabil sportfutómű ide vagy oda, magas építésű autót ilyen teljesítménnyel és hátsókerék-hajtással már nehéz kordában tartani, ezért úgy döntöttek, inkább egyedi példányként végzi.

Ezzel a húzással tulajdonképpen az X5-ösben rejlő lehetőségeket demonstrálták a müncheniek.

Ezzel a húzással tulajdonképpen az X5-ösben rejlő lehetőségeket demonstrálták a müncheniek. Nürburgringi taxi A tavaly búcsúzó M5-ös V10-es motorja hatalmas tartalékokat rejtett, jól példázza ezt az a speciális modell, amelyben közel 600 lóerőt produkál az erőforrás. A tradicionális M-színekben pompázó jármű taxiként funkcionált a Nürburgringen, ahol a profi hölgyversenyző, Claudia Hürtgen vitte körbe a szerencséseket a szuper járművel. A modell oldalán lévő 25-ös rajtszámmal az M5-ös születésének 25. évfordulója előtt tisztelgett a BMW.-->