A szakemberek a házaknak kiszemelt térséget, valamint a gyorsaságot hangsúlyozták. „Alapjában véve jó ötletnek tartom, hogy az eszközkezelő zöldmezős lakásépítésekbe is belefog, mivel ezek a bérlakások korszerűbbek lesznek és nagy valószínűséggel egy tömbben fognak elhelyezkedni, így mindenképpen alacsonyabb fenntartási költség és olcsóbb üzemeltetés jellemezheti majd őket” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.
A szakember szerint a lépés további előnyökkel is járhat a nemzetgazdaság számára. Úgy véli, a beruházások megrendeléseket jelentenek az erre nagyon kiéhezett építőiparnak is, így a kormány bújtatott módon ezt a szektort szintén megsegíti. „Nehéz megítélni, hogy Magyarországon vagy éppen Budapest agglomerációjában hol lehetne erre alkalmas területet találni. Az biztos, hogy olyan településben kell gondolkodni, amely frekventált, s hosszú távon is mutatkozik igény szociális bérlakásokra. Ha viszont nem mindig bérlakásként szeretnék hasznosítani az ingatlanokat, akkor a lokációt úgy kell megválasztani, hogy a későbbi értékesítést segítse” – hangsúlyozta Déry Attila.
A hiteleseket képviselő Banki Károsultjainak Egyesülete jó megoldásnak tartja az államilag felépített házak rendszerét. „Az érintettek részéről gyakorlatilag minden megyéből nagy az érdeklődés a majdani – most még csak tervként megfogalmazott – szociális bérlakásprogram iránt, mindenképpen szükség van rá” – mondta Lénárd Mariann, az egyesület főtitkára. A nagy kérdés persze a mikor és a miből – tette hozzá a szakember. Látva a kolontári történések menetét, a főtitkár szerint mindenképpen hosszú időbe telik a megvalósulás. Hivatalosan a szervezetet sem tájékoztatták a tervezetről, de egyes információk szerint a kormányzat Pest megye mellett több más országrészt is bevonna a programba, amit csak üdvözölni tudnak.
A kormány az otthonvédelmi akcióterv részeként a lakásukat elvesztő devizahiteleseket állami tulajdonú lakásokban, illetve házakban helyezné el, ahol bérlők lesznek. Orbán Viktor a tervvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ingatlanokat csak a jövőben kezdik felépíteni. A terv végrehajtásához állami földterületre van szükség, hiszen ott tudják viszonylag olcsón megépíteni ezeket a lakásokat, és így ingatlanspekuláció sem lesz. A legutóbbi hírek szerint az első területeket Budapest környékén jelölik ki. Most arra keresik a választ, ennek a munkának mekkora részét lehet közmunkában elvégezni, hogy így tegyék még olcsóbbá az építkezést. A családi házakhoz előkertet, hátsó veteményest is kialakítanak majd, azért, hogy ott dolgozva a családi kasszán is lehessen segíteni.
A tervek szerint könnyűszerkezetes házak épülhetnek, amerikai típusú technológiával. A házaspárok 40, az egygyermekesek 50, a kétgyermekesek 60, a háromgyermekesek pedig 80 négyzetméteres családi házat kaphatnának. „Egy hatvan négyzetméteres könnyűszerkezetes ház ára minőségtől és műszaki tartalomtól függően hét és féltől 12 millió forintig terjed, egy kisebb, 40 négyzetméteres már valószínűleg 4-5 milliótól elérhető lehet, bár ilyen kis típusból ma elég kevés van a piacon” – mondta az [origo] kérdésére Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Ezer ilyen ház felépítése tehát hét-nyolc milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, ha hét-nyolc milliós átlagos árral számolunk.
Lapunk megkereste a Nemzetgazdasági és a Belügyminisztériumot is, melyek közösen készítik el a házépítések koncepcióját. Közös közleményükben arról tájékoztattak, hogy az állami földterületek kijelölésére, a kivitelezés pontos menetrendjére, annak műszaki tartalmára a vonatkozó jogszabályok megalkotása után tudnak válaszolni.
