BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Biztató terápia a szívelégtelenség betegségre

A szívfrekvencia-csökkentésre ható szer szignifikáns mértékben mérsékli a halálozás és a hospitalizáció kockázatát

Az iparilag fejlett országokban a lakosság 2-3 százaléka szenved idült szívelégtelenségben. Ugyan a betegség kezelése az elmúlt években sokat változott, az e kórkép miatt fekvőbeteg-gyógyintézetbe kerülők csaknem fele négy éven belül meghal. A szívelégtelenség előrehaladott állapotában rosszabb a túlélés esélye, mint a legtöbb rosszindulatú daganat esetében – hangzott el a Magyar Kardiológus Társaság éves kongresszusán.

Szívelégtelenségben nagyon szoros az összefüggés a nyugalmi tachycardia, valamint a kardiovaszkuláris, illetve az összhalálozás között. A szívelégtelenségnél a szív frekvenciáját csökkentő gyógyszerek közül a legtöbb tapasztalat a béta-blokkolók alkalmazásával kapcsolatosan gyűlt össze. Ezek a szerek bizonyos szíveltérésekben igen fontos, javító szerepet játszanak, de ma már tudható, hogy a béta-blokkolók több, a betegeknél kedvezőtlen mellékhatást válthatnak ki, ezért az életmentő készítményt a betegek gyakran mellőzik vagy nem szedik a megfelelő dózisban.

Ma már létezik olyan készítmény, amely specifikusan csökkenti a szívfrekvenciát minden egyéb hatás nélkül. A készítménnyel, a krónikus szívbetegek kezelésével kapcsolatban valaha is végzett legnagyobb morbiditási és mortalitási beteglétszámú tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a standard terápiához hozzáadott, speciálisan a szívfrekvencia csökkentésére ható szer szignifikáns mértékben csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció és halálozás kockázatát. A vizsgálat eredményeinek ismertetésére a múlt év augusztusában az Európai Kardiológus Társaság Stockholmban megrendezett kongresszusán került sor, és ezzel párhuzamosan a Lancet folyóirat hasábjain is megjelent a tanulmány. A vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a hatóanyag hatékony a szívelégtelen betegek kezelésében, és hogy a szívfrekvenciának lényeges kockázatnövelő szerepe van a szívelégtelenségben. A randomizált, kettős vak, placebóval kontrollált klinikai vizsgálat 2006 októbere és 2010 tavasza között 6505 kiértékelhető beteg bevonásával – 3261 aktív komponenssel, 3264 placebóval kezelt –, 37 ország 677 centrumában 12–48 hónapos követési idővel folyt. Az összehasonlító vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a kardiovaszkuláris halálozás vagy a szívelégtelenség roszszabbodása miatti hospitalizáció által alkotott kombinált elsődleges végpont 18 százalékkal csökkenthető. Negyedével csökkenthető a szívelégtelenség miatti halálozás valószínűsége, és hasonló mértékben javítható a szívelégtelenség rosszabbodása okán történő, rendkívül magas költségű hospitalizáció kockázata. Ezzel az egészségnyereségen túl komolyan csökkentek a finanszírozó terhei is. Az előnyök már a kezelés első három hónapját követően érzékelhetők voltak. Háttérterápiaként a betegek a guideline szerint ajánlott – béta-blokkoló 89, ACE-gátló és/vagy ARB 91, diuretikum 84 és aldoszteron antagonista 61 százalék – kezelést kaptak. A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a páciensek nagyon jól tolerálták a kezelést – mondta előadásában Michel Komajda, az Európai Kardiológiai Társaság elnöke.

A vizsgálat azt üzeni a klinikusoknak, hogy a szívelégtelenségben szenvedőknek a magas nyugalmi szívfrekvencia káros. Esetükben rutinszerűen meg kell mérni a szívfrekvenciát, és amennyiben az érték 70/perc fölötti, akkor a szívfrekvencia további csökkentése javasolt. Az elérendő szívfrekvencia szívelégtelenség esetén is a 60 ütés/perc körüli érték. A vizsgálat elsőként és kétséget kizáróan bizonyította azt, hogy az izolált szívfrekvencia-csökkenés mérsékli a halálozás és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát. Mindez megerősíti azt a tényt, hogy a beteg állapotromlásában a szívfrekvencia kulcsszerepet játszik. VG

A betegség leírása

A szívelégtelenség olyan betegség, amelyben a szívizom összehúzó erejének és ezzel teljesítményének csökkenése miatt a szívbeteg mindennapos tevékenysége kényszerűen korlátozott. Első tünete a munka közbeni fáradékonyság és légszomj. Kialakulásának leggyakoribb oka a koszorúerek szűkülete, a magas vérnyomás betegség, a szívbillentyűk hibás működése, a cukorbetegség, a pajzsmirigytúltengés, valamilyen mérgezés vagy éppen tisztázatlan eredetű elsődleges szívizom-elfajulás. A szapora nyugalmi szívfrekvencia független kardiovaszkuláris rizikótényező.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.