Ez történt az első magyarországi Google-napon

Nagyjából így összegezhető az első magyarországi Google-napon elhangzott előadások hazánkra vonatkozó lényege. A rendezvényen felszólalók igyekeztek bemutatni a világháló hatását a gazdaságra, az üzleti életre és a társadalomra.

Abban mindegyik előadó egyetértett, hogy az internet már eddig is nagyban hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Sok piacon a ráépülő iparágak GDP-hez való hozzájárulása megközelíti vagy meg is haladja más jelentős iparágakét.

Mohammad Gawdat, a Google fejlődő térségekért felelős vezetője emlékeztetett: a világ technológiai fejlődésében az elmúlt több mint száz évben a leggyorsabb felfutást az internet mutatta fel, csak ezt követi a televíziózás életgörbéje. Megjegyezte, hogy a világháló négy fő területet is forradalmasított, az információszerzést (keresőrendszerek), a kommunikációt (e-mail, twitter), a szórakozást (YouTube) és a társadalmi kapcsolatokat (Facebook).

Noha Magyarország az utóbbi öt-hat évben két számjegyű növekedést mutathatott fel az internetpenetrációban, amellyel megközelítettük az uniós átlagot, világméretű összehasonlításban azonban sereghajtók vagyunk – mutatott rá Soós Péter, a Boston Consulting Group (BCG) budapesti irodájának a partnere.

Az internethasználatot mérő eIntensity jelentésükben szereplő index három mutatóból tevődik össze. Az első az infrastruktúra elérhetőségét jelzi, a második a háztartások, a kormányzat és a vállalkozások netes aktivitását mutatja, a harmadik pedig a lakossági és a céges internetcélú költéseket elemzi. Hazánk főként az első és a második területen teljesít átlagon alul. A költések tekintetében ott vagyunk a középmezőnyben, ez bizakodásra ad okot – emelte ki az előadó.

Emlékeztetett a magyar internetgazdasággal kapcsolatos, tavaly már nyilvánosságra hozott előrejelzésükre. E szerint ha 2020-ra elérhető, hogy a hazai háztartások 91, a cégek legalább 96 százalékának legyen internet-hozzáférése, az 88 ezer új munkahelyet, akár 44 ezer új vállalkozás elindulását is jelentheti. Ennek révén mintegy 800 milliárd forint GDP-többlet is képződhet az ország számára. A világhálóhoz köthető tevékenységek részesedése a tavalyihoz képest lényegében megduplázódik, eléri az 5,9 százalékot.

A prognózis szerint az internethasználat terjedésének társadalmi hatásai is jól érzékelhetők lesznek, sokat fejlődik majd az elektronikus kormányzás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások színvonala.