Fukusima elhozta az atomkorszak végét?

A nukleáris atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi  és olaszországi  vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy radikálisan – 54 százalékról 38 százalékra 16 százalékpontot - csökkent az atomenergia támogatottsága, s jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné (48 százalék) – köszönhetően az ellenzők  26 százaléknyi növekedésének (50 százalék feletti: India, Kína, Japán, Dél-Korea),  amelynek hátterében a japán katasztrófa áll.
 
Nem meglepő, hogy éppen a német kormány és az olasz lakosság  - akik népszavazással tiltakoztak – utasíttotta el az atomenergia jövőbeli felhasználását, a vizsgált 24 ország közül Németországban (21 százalék), Olaszországban (19 százalék) és Mexikóban (18 százalék) a legalacsonyabb  az atomenergia támogatottsága.
 
Globálisan a válaszadók 38 százaléka mutat nyitottságot a villamosenergia-termelés nukleáris alapú modernizációjával kapcsolatban, a  többség mereven elzárkózik ettől. A világ válaszadóinak csupán egyharmada (34 százalék) véli úgy, hogy a fukushimai katasztrófa „egy előreláthatatlan és egyedi esemény, s az atomiparnak folytatnia kell  a nukleáris erőművek építését.
 
Érdekesség, hogy a földrengés és az ezt követő cumani – ami letarolta Fukushimát és környékét – sújtotta Japán lakóinak majd a fele (45 százalék) tartja az atomenergiát jelenleg is elfogadható energiaforrásnak, s 71 százaléknyian támogatják az atomerőművek modernizálását.

A megkérdezettek 95 százaléka értesült a cunamit követő fukushimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten (69 százalék) egyetértenek azzal, hogy „ami a japán atomerőművel történt bizonyítja, hogy az ilyen létesítmények mennyire sebezhetőek az előre nem látható eseményekkel szemben, s hogy halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az építésüket.” A másik 31% úgy tartja, hogy ez egy előre nem látható és egyedi eset volt, ami miatt nem kell leállítani az atomipar fejlesztését, új erőművek építését.

Arra kérve a világ válaszadóit, hogy fejezzék ki támogatásukat vagy ellenzésüket a villamosenergia hat alternatív energiaforrását tekintve, az atomenergia kapta a legalacsonyabb értéket (38%); messze elmaradva a nap- (97%), a szél- (93%), a vízenergia (91%), a földgáz (80%) és a szén, mint energiahordozó (48%) mögött.
 
Az atomenergia elutasítóinak (62 százalék) egynegyede (26 százalék) a japán katasztrófa következményeként alakította ki álláspontját, míg 64 százalék korábban is ezen a véleményen volt. Az atomenergia globális támogatottsága 54 százalékról 16 százalékpontot esett. Nem meglepő módon az atomenergiát a fukushimai események következtében leginkább ellenzők Dél-Korea(66 százalék), Japán (52 százalék) és Kína (52 százalék) polgárai.
 
A világ válaszadóinak háromnegyede (73 százalék) véli úgy, hogy a nukleáris energia „átmeneti energiaforrás”, míg a másik egynegyed (27 százalék) hiszi, hogy „elfogadható és hosszútávú megoldást jelent azokban az országokban, amely rászorulnak, mint energiaforrásra. Talán a legékesebb bizonyíték erre, hogy a földrengés és a cunami sújtotta Japánban, a válaszadók majd’ fele (45 százalék) úgy tekint az atomenergiára, mint alternatívára, s 71 százalék támogatja a fejlesztését.
 
 
A világ válaszadói szerint a japán tisztségviselők és intézmények kommunikációja hiteles (54 százalék) és pontos (56 százalék), de az eredmények országonként nagyon nagy eltérést mutatnak.
 
A japánok a legkeményebb kritikusok, mindössze 28 százaléknyian értenek egyet azzal, hogy hiteles volt a tájékoztatás, s ennél is kevesebben (23 százalék) tartják úgy, hogy pontos. Dél-Korea (17 százalék hiteles / 17 százalék pontos) és Németország (25 százalék hiteles / 36 százalék pontos) sem kényeztette el méltatásával a kommunikációért felelősök munkáját.
 
A  skála pozitív végén India (90 százalék hiteles / 87 százalék pontos), Indonézia (89 százalék hiteles / 89 százalék pontos) és Szaúd-Arábia (86 százalék hiteles / 80 százalék pontos) állnak.

A világ válaszadói közül tízből nyolcan (80 százalék) legalább egyet elutasítanak jelenleg a következő termékek, mint japán exportcikkek közül: hal (45 százalék),  tengeri alga (44 százalék), sushi éttermek (41 százalék), gyümölcs (40 százalék), rizs (38 százalék), tészta (37 százalék). A 24 ország válaszadóinak több mint 45 százaléka elutasít legalább egy japán exportélelmiszert a fukushimai atomkatasztrófa következményeként.