Kkv-k és multik: egymásra utalva

„A magyar kis- és középvállalatoknak létkérdés lehet, hogy ne csak a hazai piacon terjeszkedjenek, hanem külföldre is eljussanak” – mondta a Világgazdaságnak a mai konferencia témája kapcsán Felcsuti Zsolt, az MPF Industry Group tulajdonos-elnöke. A több országban is saját céggel rendelkező magyar multi saját tapasztalata alapján ítélheti úgy, hogy a magyar vállalkozások sokat tanulhatnak a multiktól – például szervezettséget, átlátható működést, folyamatszabályozást –, s ha ezt párosítják magyar specialitásokkal, önálló gondolatokkal s némi kreativitással, akkor jó esélyük van a piaci sikerre.

A magyar piacon alapvetően három cégtípus létezik: a helyi szolgáltatásokra berendezkedő kisebb egységek, a multik s az egyéb kkv-k. Ez utóbbi csoportnak fontos, hogy a külföldi piacot is megismerjék, vagy a multik beszállítójaként, partnereként, vagy önállóan. Ez utóbbi ritkán sikerül első nekifutásra. „Multik nélkül nem működik a magyar gazdaság, ez tény. Kkv-k nélkül viszont nem lenne szín, változatosság a magyar üzleti életben. Az egymásrautaltság egyértelmű, ám rajtunk, vállalkozókon múlik, mennyire tudunk a nagy nemzetközi cégek tudását, tapasztalatát megtanulva egyre nagyobb teret elhódítani a multivilágtól” – hangsúlyozta Felcsuti Zsolt.

„Igényes, versenyképes multinacionális cég csak megfelelő kkv-kínálatból tud válogatni” – véli Fodor István, az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója. Szerinte ma a legfontosabb feladat Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése, mert ez az előfeltétele a multik és a kkv-k stabil, hatékony kapcsolatának. Ennek eléréséhez a korábbi évtizedben alkalmazottól eltérő, új gazdaság-, ipar- és kkv-politikára van szükség, hiszen csak így, komplex és sziszifuszi munkával érhető el a gazdaság dualitásának mielőbbi csökkenése. „Egyszerre kell növelni a multik jelenlétét és ennél gyorsabban a hazai vállalatok szerepét” – állapította meg Fodor István, a tanácskozás egyik előadója.

A kormány eddig a csődhelyzet kezelésével, a makrogazdaság stabilizálásával és az EU-elnökség feladataival volt elfoglalva. Most kell következnie a kkv-k helyzetbe hozásának, ehhez nem is elsősorban pénz, hanem gyökeresen új szemléletű, átfogó és szisztematikus munka kell, az érintettek és a kamarák részéről is. Ennek első fontos lépései megtörténtek, például a pályázati rendszerek átalakítása, a kamarai törvénytervezet véglegesítése, a szakképzés átalakításának terve révén.

Még ma sem jellemző a közép- és hosszú távú gondolkodás erre a kapcsolatra: a kkv-k csak ritkán teszik bele szívüket-lelküket egy a nagy nemzetközi cégekkel történő együttműködésbe, s a multiknál is előbbre való a költséghatékonyság, mint egy ilyen kapcsolat. Ez a véleménye Skultéty Tamás cégtulajdonosnak, volt multivezetőnek. Ő azok köréhez tartozik a konferencián, akik konkrét példákon keresztül mutatják be, miként lettek sikeresek a kkv–multi együttműködésben.

Az esetlegesség az általános forma, ez viszont rövid távra szól, tele van hibalehetőséggel, egymás félreértésével, így nem válnak benne igazán egymás partnereivé a felek – vélekedett. Holott mára mindkét oldalon nyilvánvalóvá vált: a multi sem piacot nem tud szerezni, sem új terméket nem tud előállítani Magyarországon a kkv-k nélkül, és a vállalkozásoknak is jól jönne a multik jó néhány bevált módszerének, erényének átvétele, mert csak így tudják jól végrehajtani a közös feladatot. „Mindkét oldalnak fontos lenne változtatni, a válság következtében átalakult világgazdasági helyzetben erősíthetik egymást a felek” – szögezte le Skultéty Tamás.

- 20-25 százalékuk bankképes, szemben az uniós 70-85 százalékkal

- mindössze egyötödük vezet be új termékeket, eljárásokat, szolgáltatásokat; Lettország kivételével minden tagállamban nagyobb ez az arány

- részarányuk az exportban folyamatosan 20 százalék alatt van

- az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték kevesebb mint a fele a nagyvállalatokénak

Forrás: részletek Hegedűs Zoltán tanácsadó előadásából

- 20-25 százalékuk bankképes, szemben az uniós 70-85 százalékkal

- mindössze egyötödük vezet be új termékeket, eljárásokat, szolgáltatásokat; Lettország kivételével minden tagállamban nagyobb ez az arány

- részarányuk az exportban folyamatosan 20 százalék alatt van

- az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték kevesebb mint a fele a nagyvállalatokénak

Forrás: részletek Hegedűs Zoltán tanácsadó előadásából-->