Mélypontra jutott a MÁV

Tavaly az előző évinél csaknem 10 milliárddal kisebb, 170,4 milliárd forintos árbevételt ért el a MÁV Zrt. –26,7 milliárdos üzemi eredménye mintegy ötmilliárddal volt rosszabb az egy évvel korábbinál, –35,8 milliárdos adózott (és mérleg szerinti eredménye) pedig kétmilliárdos romlást mutat. Az állami vasúttársaság saját tőkéje eközben 37 milliárd forinttal, 52,7 milliárdra zsugorodott. Nem sikerült megvalósítani az ingatlanértékesítési tervet, és eladni sem tudta az arra kijelölt vonatokat személyszállító leánycégének, a MÁV-Startnak.

Meglehetősen kedvezőtlenek a MÁV működésének a hiányosságait firtató parlamenti vizsgálóbizottság megállapításai is. E szerint 2002 óta a hazai vasúti forgalom 30 százalékkal esett, a késő vonatok száma viszont 3,5-szeresére nőtt. A pályafenntartásra fordított összeg töredéke volt a 2002-esnek, az általános költségek nőttek, a hitelállomány több mint 200 milliárd forint.

Van azonban néhány jel, amelynek alapján remélhető: 2010 már a mélypont volt, és mostantól javulás következik. Tavaly például sikerült 11 milliárd forintot lefaragni az anyagjellegű ráfordításokból, a hosszú lejáratú kötelezettség 24 milliárddal lett kisebb, az alaptevékenység eredménye 3 milliárddal javult, és kedvezően alakult az egyébként hatalmas hitelállomány összetétele is. „2006 és 2010 között folyamatosan csökkent a működésre felhasznált külső forrás aránya, és nőtt a beruházási hitelé” – mutatott rá tegnapi tájékoztatóján Petrilla György pénzügyi igazgató. „A még elfogadásra váró, 2011-es üzleti terv annak hangsúlyozásával számít a 2010-esnél jobb mutatókra, hogy a társaságnak a saját költségei mindössze 5-10 százalékára van ráhatása” – válaszolt a Világgazdaságnak az igazgató. Sürgős feladatként jelölte meg a járműpark fejlesztését. Mint mondta, előkészítés alatt van a vidéki városok elővárosi közlekedését javító motorvonatok beszerzési tendere, a pályázatokat talán még ebben az évben ki lehet írni. A beszerzéshez – tette hozzá – jó lenne uniós forrást is igénybe venni, de rendelkezésre áll a korábbi eszközfedezeti hitelmegoldás is.

Mindebben óriási segítséget ad a MÁV mintegy 300 milliárd forintos adósságának a konszolidálása is, hiszen ezzel javulnak a társaság hitelfelvételi lehetőségei. (A Széll Kálmán-terv alapján az állam átvállalja a társaság adósságait, ez a MÁV csoportnak az idén és a következő három évben 45 milliárd forint évi adósságtörlesztést jelentene.)

Saját járműgyártása beindításáról a cég csoportszintű stratégiája dönt majd, ahogyan az áruszállítás esetleges újraindításáról is. Utóbbi kapcsán sajtóértesülések szerint a magyar kormány az osztrák vasúttársasághoz (ÖBB) került Rail Cargo Hungaria (korábban: MÁV Cargo) visszavásárlását fontolgatja.

Itthon a lakosság bő 15 százaléka használja a vasutat, Nyugat-Európában csak 8-10 százalékuk. Nyugaton azonban növekvő, nálunk csökkenő a tendencia. A vasút vonzerejének a javítása érdekében növelni kellene az utazási sebességet, azaz felszámolni a rossz állapotú pályákon a „lassújeleket”. A MÁV-nak azonban nincs elég költségvetési forrása pályafejlesztésekre. Igaz, a múlt év végén jól jött a 23 milliárdos pályavasúti közszolgáltatási költségtérítés, majd a december 20-i, tízmilliárdos kötvénykibocsátás. Lantos Csaba, a társaság igazgatósági tagja a napokban a jegyárak csökkentésére tett javaslatot.

A képviselő további vizsgálatokat tart szükségesnek, például a társaságok elidegenítésével kapcsolatban.

A képviselő további vizsgálatokat tart szükségesnek, például a társaságok elidegenítésével kapcsolatban.-->