A használt, téglaépítésű házak (ide értve a családi házakat, ikerházakat és sorházakat) esetében 2010 második felében már emelkedésnek indultak az árak, de ez a fellendülés most még csak rövid életű volt, ugyanis 2011 első félévére az előző év azonos időszakára jellemző szintre csökkentek.
Az árak stagnálása azt jelenti, hogy kialakult egy, a válság előtti időszakhoz képest jelentősen megcsappant kereslethez igazodott az új egyensúlyi árszint. Ez az egyensúly azonban nagy valószínűséggel nem lesz hosszú életű. „A moratóriumok feloldásával két ellentétes hatás is éri a piacot, egyrészt nőni fog a kínálat, ami nyomás helyezhet az árakra – bár a kvótarendszer ezt a nyomást jelentősen korlátozza, illetve az eddig kiváró vásárlók várható színrelépése a keresletet élénkítheti, ami az árak emelkedésére hat. A két hatás eredőjeként további jelentős árcsökkenés nem várható, sőt egy pozitív forgatókönyv esetén az árak növekedésnek is indulhatnak.” – hangsúlyozza Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője.
Vidéken nagy vonalakban hasonló a helyzet az árváltozások tekintetében, mint a fővárosban. A panellakások fajlagos ára, miután 2010-ben végig a 2009 második felében elért árszinten maradt, 2011 első felében újabb 4 százalékkal csökkent. Az országban területenként azonban eltérő a helyzet. Debrecenben és Győrben már nőt a panellakások fajlagos ára 2010 második fele és 2011 első fele között, Miskolcon még csökkenés érzékelhető.
Használt téglaépítésű lakások tekintetében vidéken már minimális, 1 százalék körüli emelkedés látható. Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán 2011 első felében megmaradt a 2010 második felében jellemző árszínvonal, ebben a szegmensben, Győrben növekedtek már az árak, de Debrecenben és Szombathelyen még minimális csökkenés volt tapasztalható.
Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a vidéki árak alakulásából kitűnik, hogy a jelentősebb tendenciákat az egész országra jellemző tényezők határozzák meg, a helyi viszonyok csak kisebb mértékben befolyásolják az árak viselkedését. A vidéki városokban kulcsfontosságú lesz az árverési kvótarendszer működése, hogy a gyengébb felszívó képességű piacokon se jelenjen meg túlzottan sok nyomott árú ingatlan. Főleg a közepes és kisebb városokban jelenhet ez meg problémaként, mivel a KSH adatai szerint a 100 ezer főt meghaladó lélekszámú városokban 2010-ben a lakásállomány átlagosan 2,5 százaléka cserélt gazdát, ami még a budapesti 2,2 százalékos mutatót is meghaladja.
