Jön a Makó 2.0 projekt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Sorra vetik meg a lábukat a nagy nyugati olajcégek térségünk szokásosnál körülményesebben és drágábban hozzáférhető gázának felkutatásában. Az e téren Európában leggazdagabbnak tűnő Lengyelországban számos külföldi cég, például az amerikai Exxon már túl van néhány kút fúrásán, de Ukrajna is vonzó terület: az angol–holland Shell nemrég egymilliárd, az orosz–angol TNK-BP pedig 1,8 milliárd dolláros ukrajnai márgagáz-beruházási tervekről számolt be. E projektek egyikéhez Fehéroroszország is csatlakozna, amely hamarosan tendert ír ki két nem hagyományos lelőhely feltárására. Bulgáriában legutóbb az amerikai Chevron kapott koncessziót, és nemsokára további hat lelőhelyet vernek dobra. Romániában a Chevron készül megállapodásra, a cseh márgagázkincs pedig egy ausztrál és egy brit cég figyelmét keltette fel. Közben persze minden ország saját állami olajcége is megkezdte a nem hagyományos tartalékok felkutatását.
Térségünkben Magyarország lendült be elsőként a nem hagyományos gáz keresésébe, de a finanszírozók kihátrálása miatt elsőként is akadt el. A zászlóvivő, kanadai hátterű TXM azonban júniusban új partnerrel, a szerbiai NIS olaj- és gázipari társasággal írt alá szándéknyilatkozatot. „Az eddig aláírt dokumentumok és a tervek szerint augusztusban együttműködési, szeptemberben pedig vegyes vállalati köt a TXM Kft. a NIS-szel a Makói-árokban indítandó szénhidrogén-kutatásról” – tájékoztatta a Világgazdaságot Szabó György, a kft. ügyvezető igazgatója. Már folyik a NIS itteni vállalatának bejegyzése is. A júniusi szándéknyilatkozat alapján a szerbiai cég 2012. december végéig három úgynevezett mezőfejlesztő kutat fúr le a TXM bányatelke egy részén, majd 50-50 százalékos tulajdonú társaságot hoznak létre a kitermelhető gáz hasznosítására.
A TXM emellett más munkát is folytat a gázmezőn, amelyről 2010-ben anélkül vonult le korábbi partnere – Szabó György tájékoztatása szerint –, hogy alaposan feldolgozta volna az addig elvégzett munka eredményét. Nem történt meg a legmélyebb, 6085 méter mélyre fúrt kút vizsgálata sem. „Máig nem kaptunk választ arra az alapvető kérdésre, hogy a Makói-árok kőzetéből kinyerhető-e a földgáz vagy nem” – mondta Szabó György. Cége hazai kutatóintézetek bevonásával keresi a választ, de közben egyéb kutak termelésének optimalizálásán is dolgoznak. Az igazgató cáfolta lapunk azon értesülését, hogy a TXM a szerbiai partner előtt az orosz Gazprommal kereste volna a makói együttműködés lehetőségét.
A TXM-nek 2010-ben 158 millió forintos árbevétele volt, üzemi eredménye –27,4 milliárdra esett. A társaságot 2007 óta a delaware-i Mako Energy Corporation ellenőrzi, tényleges tulajdonosa pedig az offshore cég mögötti kanadai Falcon Oil and Gas. A 2002-ben alapított Falcon részvényeit most épp 15 cent alatt jegyzik a torontói tőzsdén, de 2006 elején 6 dollár fölött is járt az ár. A NIS (Naftna Industrija Srbije) 56,15 százaléka az orosz Gazprom Nyeftyé, fennmaradó része a szerb államé. A NIS pancsevói és újvidéki finomítója évente együtt 7,3 millió tonna olaj feldolgozására képes. A cégnek Elemirben van LPG-üzeme is. 480 benzinkutat és több olajtárolót üzemeltet.
Forróság és nagy nyomás
A nem hagyományos szénhidrogén egyesült államokbeli bányászata a közelmúltban túlkínálatot, ezzel áresést hozott a nemzetközi piacon, s majdnem teljesen fölöslegessé tette az amerikai importot. Közép- és Kelet-Európa is olcsóbb gázt, továbbá az orosz importtól való függés csökkenését reméli az újfajta termeléstől. Szakértők szerint azonban a magyarországi lehetőségek kevésbé vonzók, mint az észak-amerikaiak. A régóta ismert makói területről például harminc éve a szélsőségesen magas hőmérséklet és nyomás, illetve a technológia hiánya miatt tettek le az akkori kutatók. Bár azóta a technikai fejlődött, a gázt továbbra is kétszer olyan forró talajból és nyomás alól kell felhozni, mint a rendre példaként hozott észak-amerikai lelőhelyekről.Geológiai problémák is vannak. A nem hagyományos gázt rejtő szerkezetekben még csak „érik” a szénhidrogén, amely egy több százmillió éves folyamat során vándorolva gyűlik össze olyan földtani szerkezetekben, amelyekből nem tud továbbáramlani. (Amit nem fognak be a csapdák, a levegőbe jut.) E gázcsapdákat, azaz a hagyományos földgázlelőhelyeket Magyarországon már sorra felfedezték és jórészt ki is aknázták.
Geológiai problémák is vannak. A nem hagyományos gázt rejtő szerkezetekben még csak „érik” a szénhidrogén, amely egy több százmillió éves folyamat során vándorolva gyűlik össze olyan földtani szerkezetekben, amelyekből nem tud továbbáramlani. (Amit nem fognak be a csapdák, a levegőbe jut.) E gázcsapdákat, azaz a hagyományos földgázlelőhelyeket Magyarországon már sorra felfedezték és jórészt ki is aknázták.-->
