Meglepetés a jó búzatermés

Rendkívül eltérőnek látszanak a búza terméseredményei az országban; a jobb helyeken hét tonna felett termett hektáronként, míg belvizes területeken a hozam alig haladja meg az egy tonnát. Az aratás közepén annyi biztosan látszik, hogy több búza terem az idén, mint amit az ágazat, illetve a piac bármely szereplője várt. A jobb terméseredmény azonban kisebb területen oszlik meg, a téli óriási belvízkárok miatt jóval egymillió hektár alatti a búza betakarítási területe. Ha a belvíz fél éve nem tett volna tönkre annyi termést, és a megszokott 1,1 millió hektáron termeltek volna búzát a hazai gazdák, az egymillió tonnával több termést, s így akár 50 milliárd forinttal több bevételt jelenthetett volna a hazai agráriumnak.

„Egyértelműen jobban alakul az idei búzatermés a vártnál, revideálnunk kell korábbi becsléseinket” – mondta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Az általunk művelt területen június közepén 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot tartottunk valószínűnek, jelenleg 6 tonnás átlagról beszélhetünk, a nagyobb táblákon viszont akár 7 tonna fölött is lehet a terméseredmény. A legszebb időkben szokott ilyen kiváló termésátlag lenni.”

Raskó György szerint a betakarítás előtti két hét viszonylag hűvösebb időjárása miatt tudott a búza szépen beérni, ez a két hét a szerencsésebb helyeken akár hektáronként fél tonnát is hozzátett a terméseredményhez. Vannak ugyanakkor kevésbé szerencsés területek is. „A különösen víznyomásos területeken mindössze két-három tonna körül alakulhat a hektáronkénti termésátlag” – vélekedett a szakember. „A környékünkön 1,5-től 5 tonnáig minden előfordul, ami nagy szórást jelent” – nyilatkozott a Világgazdaságnak a belvíztől különösen sújtott észak-békési országrészben, Dévaványa környékén gazdálkodó Bartha Sándor. „A termelők szemlélete is más, van aki nem a betakarított, hanem a vetett területre számítja az eredményt, hiszen a belvízkárok miatt nagy területeken ment tönkre az első vetés. Ezeken a területeken sokan tavaszi árpát vagy zabot vetettek másodszorra, de az első vetés költségei már nem jönnek vissza. Mindent egybevéve betakarított területre számolva ezen a környéken 3-3,2 tonna búzát várunk hektáronként” – vélekedett Bartha, aki szerint a potenciális vevők részéről már érkeztek ajánlatok a gazdákhoz, de üzletek még nem köttettek.

„A termelők tudják, hogy nem szabad a kombájntól eladni a termést, ezért kivárnak. A vevők a takarmánybúza tonnájáért 38 ezer, az étkezésiért 45-47 ezer forintot kínálnak. A termelők elvárása viszont jócskán e fölött van, takarmánybúzát 45 ezer, étkezésit 50 ezer forint alatt nem szívesen adnának el. Ez már csak azért is megalapozott, mert országosan kisebb területen termett a búza, és a romániai eredmények nem valami fényesek” – tette hozzá Bartha Sándor.

„Rendkívül változók a terméseredmények az ország különböző pontjain, de összességében 3,8-3,9 millió tonna búzát várunk országosan” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára megerősítette: „Pillanatnyilag nem alakult még ki az ár, jelenleg egyezkednek a kereskedők a termelőkkel, nem tudni, milyen árszintnél születik megállapodás. Igazi tendenciák még nem látszanak, egyelőre a volatilitás tűnik csak biztosnak. Jelenleg minden vevő a tőzsdét figyeli, mert az árakat alapvetően nem a magyarországi termés, hanem a világpiac határozza meg.” Pótsa szerint a mostani, alacsonynak tartott ár is viszonylagos. „A tavaszi 80 ezer forintos malmi búzához képest most mindenképp nyomott árról beszélhetünk, de a júniusi jegyzések még sosem voltak ilyen magasak. A júniusban kötött, augusztusi szállításra szóló jegyzések átlagára 52 ezer forint, ez a korábbi évekhez képest viszonylag magas árszintet jelent” – figyelmeztetett a főtitkár.

Malomipar: „virtuális kötélhúzás”

Annyi bizonyosnak látszik, hogy a múlt évvel ellentétben élelmiszer-biztonsági probléma nem merül fel az idén a búzával kapcsolatban – nyilatkozott a Világgazdaságnak Poór Zoltán. A Pannonmill Malomipari Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint több, egymásnak ellentmondó tényező van, amely miatt ma még nem lehet megmondani, milyen irányt vesznek az árak. A termelők valóban kivárnak, mondván, megy az ár még feljebb is. Lehet, hogy igazuk lesz, lehet, hogy nem. Poór hozzátette: augusztus közepén, végén, amikor már világosan tudható lesz, hogy milyen minőségű és mennyiségű az idei termés, kiderül, milyen irányba mennek tovább a dolgok. Addig csak virtuális kötélhúzás folyik a vevők és az eladók közt.