A szlovákiai Tokaji-termelők megelégelték a várakozást: a kelet-szlovákiai borvidék hét községének képviselői felszólították a pozsonyi kormányt, hogy azonnal zárja le a Magyarországgal folyó tárgyalásokat, és jelölje ki a régió határait. Az erről szóló petíciót 1200 gazda írta alá, az íveket a hét elején adták át. „Semmi mást nem akarunk, csak hogy elfogadják a borászati törvény módosítását, amely kitérne Tokaj kérdésére is, és amely azt is meghatározná, hogy a Tokaj-borvidék a hét község által körbehatárolt terület” – közölte a SITA hírügynökséggel Magda Haburová, a petíció egyik kezdeményezője.
A szlovákiai tokajibor-termelők társulásának elnöke emlékeztetett: a kérdésben folytatott tárgyalások több évtizede húzódnak, mindeddig eredmény nélkül, emiatt nem lehet megteremteni a szlovákiai termelők jogbiztonságát. „Tokaj egy politikai határokkal szétválasztott földrajzi egység. A tárgyalások folytatására szükség van, hiszen közös érdekünk a tokaji régió fejlesztése, a tokaji bor előállítása és az, hogy a régió az UNESCO világörökségének a részévé váljon” – nyilatkozta az Új Szó című pozsonyi lapnak Szabó Mónika, a szlovák minisztérium szóvivője. Hozzátette: Magyarországnak is hasonló érdekei vannak, ezért elkerülhetetlen a kérdésben folytatott egyeztetés Budapesttel.
A helyi Tokaj-szövetség persze nem is emiatt neheztel. A szövetség elnöke, Pavel Eftimov felhívta a figyelmet: „A múltban természetes volt, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalásokon a tokaji bortermelők és földtulajdonosok képviselői is részt vettek. A tavalyi kormányváltás óta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter rólunk, de nélkülünk tárgyal”.
Az érintett tárca szerint a társulás hozzáállása rövidlátó, és a termelők Szlovákiára nézve előnytelen megoldást szorgalmaznak. Simon Zsolt szóvivője ugyanakkor úgy reagált, hogy a Magyarországgal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárása előtt bármiféle információ nyilvánosságra hozatala káros lehetne.
A Sme által közölt értesülések sem tölthetik azonban el elégedettséggel a termelőket: a pozsonyi lap szerint Simon Zsolt hajlandó lenne meghátrálni a magyar követelések előtt, és belemenne abba, hogy 980-ról 565,2 hektárra csökkenjen a szlovákiai borvidék területe. (Magyarországon 12 ezer hektáron termelik a tokajit.)
Könnyen lehet azonban, hogy a szövevényes vita újabb fejleménye sem a végleges megállapodást tükrözi. A magyar termelők ugyanis azt kérik számon szlovákiai társaikon, hogy a Magyarországon előírt kritériumokat nekik is teljesíteniük kelljen. A gyengébb minőségen túl tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy évvel ezelőtt, a szlovákiai bortörvény módosításával a 2005-ös átnevezés után újból bejegyezték a Tokaj elnevezést – a korábbi megállapodás ezt nem is tette lehetővé, csak a név szlovák változataira (a Tokajsky, Tokajská vagy Tokajské elnevezésekre) adott engedélyt. Az is kiderült, hogy tavaly februárban az Európai Bizottságnál már bejegyeztették a Tokaj név használatát. Ez azért fontos, mert az új uniós borrendelet alapján ez kizárólagos használati jogot jelentett.
A vita azonban nem is az uniós csatlakozással kezdődött, hanem jóval korábban az I. világháború után kettészakított borvidéken. 1964-ben az egykori Csehszlovákia külkereskedelmi minisztériuma engedélyezte az osztrák Mossmer cég számára a helyi tokaji kivitelét. A Maria Therézia Tokajer Szamorodni értékesítése elleni tiltakozás nyomán államközi tárgyalások kezdődtek, amelynek az lett az eredménye, hogy tokaji bort kizárólag Magyarországra exportálhattak Csehszlovákiából, és mindössze ezer hektoliter mennyiségben. Más kérdés, hogy hazánk csak az 1967-es egyezményt követően három évvel jegyeztette be a Tokaj márkanevet.
Hasonló kizárólagosságot 1993-ban ért el Magyarország, amikor az Európai Unióval aláírt egyezményben kiharcolta: az EU területén csak magyar termelők adhatnak el tokajit.
Eddig az olaszokkal, a franciákkal, illetve Ausztráliával sikerült megegyezni arról, hogy nem hoznak forgalomba tokaji néven borokat. Ausztrália az Európai Unióval kötött kereskedelmi egyezményben 2020-ig vállalta, hogy kivonja a termékeket piacáról, de már teljesítette ezt a vállalást – az országban Topaque néven fogalmazzák ezt a fajta italt.
Márciusban ugyanakkor az a gyanú merült fel, hogy Kínában márkanévként próbálták bejegyeztetni a Tokajit. Mint akkor Kiss István, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezetője elmondta, egy kínai gazdaság magyar segédlettel próbálkozott a regisztrációval, de a kínai hatóságok erről értesítették a magyar érintetteket.
