A válság miatt sok cég hajtott végre úgynevezett minőségi cserét, amikor átszervezésekkel megvált a gyengébben teljesítőktől, s feladataikat olyanokra bízta, akik jobb, minőségi munkát végeznek, vagy épp olyanokat vettek fel helyettük, akik profibban, gyorsabban végzik el ugyanazokat a feladatokat. Csakhogy válság idején nemcsak megválni könnyebb a rossz dolgozóktól, könnyebb elveszíteni azokat is, akik remekül teljesítenek, s a konkurencia „levadássza” őket. Eileen McDargh amerikai professzor, több vezetésfejlesztéssel foglalkozó könyv szerzője nemrég öt holtbiztos tippet írt össze, amellyel bármelyik főnök elkergetheti a jó munkaerőt. Azt állítja, a legfontosabb szó a maradásra bírásra az „elkötelezettség”. Túl sok munkavállaló van, de sokszor elképzeléseik, kreativitásuk az ajtón kívül reked, ezért ha jön egy kicsivel jobb lehetőség, máris megválnak korábbi munkaadójuktól. A szakember szerint az alkalmazottak energiadugóját leginkább azzal lehet kihúzni, ha a főnök mindentudó és a többiek javaslatait semmibe veszi, vagy – még rosszabb – ha „lenyúlja” és a sajátjaként adja tovább. A második munkatársűző baki, ha a főnök nem ismeri el, hogy hibázott, csak másokat okol. Van egy szívet melengető mondás a régi idők mozijából, a Love Storyból: „A szerelem azt jelenti, hogy sosem kell azt mondanod, hogy sajnálom/bocsánat.” Amilyen rossz tanács ez egy meghitt párkapcsolathoz, olyan rossz, bugyuta ez az üzletben is. Mikor az ego és arrogancia átveszi a döntéshozásban a realitás helyét, a munkavállalók ijedten figyelnek. Egy hatalmas golfpálya építésének a költségeit meghaladták, mert a felső vezető elutasította az osztályvezetők érdemleges javaslatait, és ezreket költött el a tervezési hibák elkendőzésére – mondott példát Eileen McDargh.