Brazil cukorrépapótló érkezik
A Magyar Cukor Zrt. Brazíliából származó, 20 ezer tonnányi nádcukor feldolgozásával enyhíti a cukorrépa kora őszi betakarításáig és feldolgozásáig várható piaci hiányt. A dél-amerikai alapanyag Constantán keresztül érkezik a Duna menti adonyi kikötőbe.
Mintegy 20 ezer tonnányi nyers nádcukrot importál a Magyar Cukor Zrt., amelyből feldolgozás után 19 ezer tonna tiszta cukor kerülhet a kereskedőkhöz – tájékoztatta lapunkat Bráth Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke. A nyersanyag behozatalára azért van szükség, hogy a hazai cukorrépa betakarításáig és feldolgozásáig valamelyest megoldható legyen Magyarország ellátása. Az első szállítmány – 8000 tonna – Brazíliából származó nyers nádcukor már az országban van, feldolgozása a cég kaposvári üzemében történik, így a hét végére már a kereskedőkhöz kerülhet az első kontingens cukormennyiség, az utolsó pedig szeptember első napjaiban hagyja el Magyarország egyetlen cukorgyárát. A lépés azért is különleges, mert hazánkban körülbelül 100 éve nem finomítottak nádcukrot, ez azonban a környező országokban bevett szokásnak számít.
„A brazil importot egyébként az magyarázza, hogy az országhatáron belül előállított cukorrépa feldolgozása kvótához kötött, a hazai termelők Magyarország cukorfogyasztásának hozzávetőleg a harmadát – 105 ezer tonna – állíthatják elő, így a kvótát betartva valahogy meg kell oldani a helyzetet” – világít rá a kialakult helyzet hátterére az igazgatóság elnöke. Azt a Magyar Cukor Zrt.-nél még nem tudják, a feldolgozott cukor mely kereskedőkhöz kerül, ez a piaci igényektől függ majd. „A cukornád importjával legfeljebb az ellátási lánc tátongó lyukait tudjuk betömni, nagy üzleti lehetőségről nem beszélhetünk, ennek megfelelően nullszaldó körüli eredményt várunk a lépéstől. Szeretnénk jövőre is élni az import lehetőségével, amennyiben ismét megkapjuk az engedélyeket Brüsszeltől” – mondta Bráth Zoltán.
A cukornád importja a vámolást és a raktározást végző Magtárház Kft. számára is különleges feladat. „Az adonyi kikötőbe a Dunán, a romániai Constantából érkezik finomítatlanul, ömlesztett formában, nem egységrakományként az alapanyag, kezelése különleges figyelmet igényel” – mondta Benkő Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója. A cég úgynevezett „just in time” rendszerrel egész nap, körülbelül 40 perces indításokkal szállítja közúton a behajózott nyerscukrot Kaposvárra, ezzel biztosítva a gyár folyamatos működését.
A Világgazdaság által megkérdezett iparági szakértők szerint a kérdéses 20 ezer tonna az országos ellátás szempontjából jelentős mennyiségnek számít, hiszen csaknem egyhavi szükségletet fedez. Ráadásul az akció időzítése sem véletlen: a cukorrépa kora őszi betakarítása és feldolgozása előtt, a nyár végére jellemzően kisebb-nagyobb hiány szokott kialakulni a piacokon, így a plusztermelés enyhíthet a szezonális szűkösségen.
Elemzők szerint ugyanakkor a magas világpiaci árak miatt legalábbis kérdéses, hogy ki lehet-e hozni nullára a cukornád importját és feldolgozását. A nádból készült nyerscukor világpiaci ára ugyan már nem dönt rekordokat, mint a közelmúltban, egy tartósan magas szinten megállt. Tonnáját jelenleg 465 euróért adják a piacon. Ez korábban – átlagosnak mondható években – nem haladta meg a 210 eurót, látható tehát, hogy az alapanyag rendkívül drága. A nyerscukrot 70–105 euró közötti áron lehet Brazíliából tengeren Európába szállítani, ám az EU területére való belépéskor egy tonnára 100 euró körüli vámot vetnek ki. További 40–50 eurót tesz ki a cukorgyárig történő szállítás, míg a feldolgozás 50–80 euró tonnánként. Így tehát már tonnánként 725–800 eurónál tartunk. A fehér cukor eléréséhez azonban tovább 6 százaléknyi technológiai veszteséget is fel kell számolni, vagyis ez még növeli a költségeket. A módszer révén tehát végül 770–850 euróba kerül egy tonna kereskedelemben eladható fehér cukor előállítása, míg a nagykereskedelmi árakat szakértők 750–800 euró közé teszik. Ily módon tehát a nádcukor beszállítása és feldolgozása némi veszteséggel járhat a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Alacsonyabb világpiaci árak esetén más években azonban még rentábilis üzlet is lehet a most alkalmazott módszer.
Kvóta jött, egy gyár maradt
A rendszerváltáskor tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, az alacsony hatékonyságú feldolgozók bezárása után 2004-re öt üzem maradt meg, a 2006-os uniós cukorpiaci reform óta már csak egyetlen gyár – az osztrák Agrana érdekeltségébe tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme – működik, amely a hazai fogyasztás egyharmadát képes fedezni. A támogatott európai cukorgyártás leépítésével az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok piachoz jutását célzó reform következtében több tagállamban csökkent, illetve négy-öt országban teljesen megszűnt a cukortermelés és -feldolgozás. Az uniós kvóta alapján mintegy 105 ezer tonna cukrot állíthat elő évente a hazai cukoripar, azonban a magyar fogyasztás ennél jóval nagyobb, éves szinten 300-320 ezer tonna körül van. Magyarország tehát a hazai igény kétharmadát importálni kényszerül.
