A WTO még 2009-ben az Egyesült Államok kérésére indított eljárást Kína ellen a ritka földfémek és más nyersanyagok, például a bauxit és magnézium kivitelének korlátozása miatt. Peking exportvámot és kvótát alkalmaz azért, hogy korlátozza a többek között a szórakoztatóelektronikában és autóiparban is használt nyersanyagok kivitelét.
Jelenleg Kína termeli ki a teljes ritkaföldfém-kínálat 97 százalékát és fölénye garantáltan fennmarad, hiszen az amerikai kontinensen és Oroszországban található lelőhelyek teljes kiaknázása sem jelentene elegendő készletet. Az elmúlt két évben Kína folyamatosan csökkentette az exportálható ritka földfémek mennyiségét, ezzel nehéz helyzetbe hozva számos iparágat.
Kína a WTO előtt azzal érvelt, hogy környezeti értékeinek védelme érdekében van szükség az exportkorlátra, ezt azonban a szervezet nem fogadta el. Shen Danyang, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője már közölte: fellebbeznek az ítélet ellen.
Wang Jiangyu, a szingapúri egyetem WTO-szakértője a Reutersnek elmondta: szinte biztos, hogy Kína alulmarad és a környezetvédelmi indokok sem lesznek elegendőek, mivel nem ellensúlyozzák a kommunista ország diszkriminatív kiviteli politikáját. Ugyanakkor Wang is elismeri, hogy kissé furcsa a WTO érvelése, miszerint Kína nem speciális csatlakozási körülményei miatt nem hivatkozhat a kereskedelemre és a vámokra vonatkozó WTO-rendelet huszadik cikkelyére, miszerint egy ország életbe léptethet bizonyos korlátozásokat, ha ezzel a környezetvédelmet szolgálja.
