BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Praxiscsere kihalásos alapon

Elöregedett a háziorvosi kar, utánpótlás híján nincs kinek eladni a praxist, a nyugdíjból pedig nem tudnának megélni. Nővér- és adminisztrátorképzéssel tehermentesíthetnék a doktorokat, így két-három körzetet elláthatnának. A közalkalmazotti bérekhez kellene igazítani a jövedelmeket.

Évente ugyan hatvan-száz fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát – erről Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója beszélt lapunknak. Hozzátette: nekik is szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel és a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával.

Pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar, a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, jelentős számú a hetvenévesnél idősebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnának megélni, és nincs kinek eladni a praxisukat, így „kihalálos” alapon cserélnek gazdát a praxisok – toldotta meg a gondolatsort Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nővér- és speciális adminisztrátorképzés bevezetése. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Ők levennék az adminisztratív terheket a nővérekről, utóbbiak pedig az orvosokról. És ha három nővér tartozna egy orvoshoz – csakúgy, mint több nyugati országban –, két-három praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni.

Az alapellátás önkormányzati feladat, ám azok szerepe egyre inkább periferikus: ha jól megy a praxis, nem szükséges törődni vele, ha hiányzik az orvos, nincs eszközük a csábításhoz. Így évek óta 200 körüli a betöltetlen praxisok száma, százból tartósan hiányzik az orvos. Elsősorban a kistelepülésekről tűnnek el a praxisok, ezt a lakosságszám csökkenése is indukálja – hangsúlyozta Selmeczi Kamill háziorvos, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (Fakosz) elnöke. Ilyen esetekben az önkormányzatok összevonnak két vagy akár három települést, emiatt embertelen helyzetbe kerül az ott gyógyító orvos, de a betegeknek is rossz. Több ilyen öszszevont rendelés van már a Bodrogközben, ahol nyugdíj, betegség, elhalálozás miatt üresedtek meg a rendelők.

Vonzónak tűnt ez a pálya, amikor jó egy évtizede – a gyógyszertárak magánosításának mintájára – praxisjogot kaptak a háziorvosok, amelynek az eszmei mellett vagyoni értéke is lett. A praxisjogot a szakvizsga megszerzéséhez és a folyamatos továbbképzéshez kötötték. Ez egyedülálló Európában, így nem véletlenül kapkodnak a magyar háziorvosok után a gazdagabb országokban, ahol, mint például Ausztriában, állami nyugdíjat is kapnak. Kezdetben kevesen engedtek a külföld vonzásának, hiszen meg lehetett élni a praxisbevételből, a biztosítótól a páciensek után járó kártyapénz mellé havi 25–75 ezer forint eszköz- és ingatlantámogatást is kaptak a doktorok, ám 2006-ra ez megszűnt. Így állami kötelesség ugyan az alapellátás garantálása, ám azt az önkormányzatokra testálták, ezek helyett azonban a mikrovállalkozásban dolgozó háziorvosok próbálnak eleget tenni ennek a feladatnak. Nehezen, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott havi működési pénzből nehéz vagy nem is lehet fenntartani a praxist. Duális finanszírozás van, így elvileg az önkormányzatoknak kellene állni a fejlesztéseket, de kevés helyen vállalják át például a rezsiköltséget, a nővér fizetését. Ezért vetette föl a Fakosz, hogy az állami felügyelet jobb lenne. Így kistérségi körzeti rendszert lehetne szervezni, amely hatékonyabb és szervezettebb lenne, s célzottan kellene forrást biztosítani e feladatokra.

Az eszköz- és ingatlantámogatás újraindítását tavasz óta lebegteti az ágazatért felelős államtitkárság, állítólag októbertől ismét bevezetik, ám Komáromi Zoltán szerint a tervezett évi 3 milliárd forintból nagyon kevés juthat egy praxisra. Elkerülhetetlen az alapellátás anyagi megerősítése, hiszen egy átlagos, 1600 pácienst ellátó praxis átlagos tb-bevétele 850 ezer forint, ez az orvosnak 150, a nővérnek 100 ezer forint bért tud kitermelni. Ha a közalkalmazotti bérnek megfelelő öszszeget kapnának az alapellátásban dolgozók, úgy egy átlagos praxis fönntartásához havi 0,960–1,267 millió forint kellene.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek