Továbbra sem költekezünk
Átmenetinek bizonyult az amúgy sem acélos kiskereskedelmi növekedés. A májusi, éves alapon 0,7 százalékos forgalombővülést júniusban 0,5 százalékos visszaesés követte, és szezonálisan kiigazítva a havi alapú mutató is hasonlóan alakult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss számai enyhe negatív meglepetést okoztak a szakértőknek, akik arra számítottak, hogy az eladások már elérték a mélypontot. Ráadásul úgy folytatódik a piac zsugorodása, hogy az eladott árumennyiség már így is a nyolc évvel ezelőtti alatt van.
A gyenge kiskereskedelmi adatok hasonlóan törékeny fogyasztásra utalnak. Könnyen lehet, hogy a várakozásokat alulmúló második negyedévi GDP-szám mögött is ez húzódik meg. Az időszak során ugyanis 0,3 százalékkal szűkült az üzletek forgalma.
Az első hathavi adatok szerint a tavalyi évhez hasonlóan az illatszerüzletek teljesítettek a legjobban, míg az iparcikkeknél volt a legnagyobb zuhanás. A válság egyik hatása, hogy a használt cikkek kereslete felfutott, júniusban például kiugró, 10 százalék feletti bővülést regisztrált a statisztikai hivatal ebben a körben. A járművek és az alkatrészek forgalma ismét csökkenésbe fordult, bár messze nem akkora a zuhanás, mint 2009-ben, amikor szinte leálltak az autóeladások.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közleményében azt hangsúlyozta, hogy más régiós országokban még a miénknél is nagyobb volt a forgalom visszaesése júniusban. Romániában és Szlovákiában ugyanis jelentős, 8,2 és 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2, illetve 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak – áll a tárca tegnapi kommentárjában.
Vélemények
A korábbi évekhez képest jelentős megtakarítások vonták részben el a fogyasztástól a lakosság reálértéken is magasabb jövedelmét – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. A fennmaradó többletjövedelmet viszont a megnövekedett hitelterhek emésztik fel, ezzel kapcsolatban arra számít a szakértő, hogy a döcögős indulás ellenére sokan fognak részt venni az adósvédelmi programban. Olyanok számára is csábító ez a lehetőség, akik egyébként ki tudnák fizetni a megnövekedett törlesztőrészletet, kérdés azonban, hogy az így „megspórolt” összeg mekkora részét költik el.A második fél évre már nem zárja ki a pozitív változást Palócz Éva a fogyasztásban, amit főként a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése erősíthet. A gazdaság húzóereje azonban továbbra sem ez, hanem a nettó export lehet, utóbbira fordított hatással van a gyenge fogyasztás az alacsonyabb import révén – mutatott rá a közgazdász.
Valójában 170 milliárd forinttal többet hagytak az üzletekben a fogyasztók az egy évvel korábbinál az első fél évben – világított rá Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Az viszont igaz, hogy nem kaptak többet ezért a pénzért, amelyet főként az élelmiszerek és az üzemanyagok jelentős drágulásával magyaráz a szakember. Vámos szerint a januári szja-változások nélkül még rosszabb lenne a helyzet, mert az 405 milliárd forinttal hagy többet az adózóknál és a gyermekkedvezmények miatt nem is csak a legmagasabb keresetűeknél.
A bizakodó hangvételű prognózisok ellenére nehéz második fél évre számít Vámos György, aki szerint továbbra is a külső tényezők határozzák meg a piacot. Ilyen a svájci frank árfolyama és részben az infláció is, amely szerencsére javuló tendenciát mutat. A szektoron belüli trendekről kifejtette: a korábbinál is jobban keresik a fogyasztók az alacsony árképzési politikájú diszkontüzleteket, de ez nem feltétlenül csak a nagy üzletláncokra érvényes.
A második fél évre már nem zárja ki a pozitív változást Palócz Éva a fogyasztásban, amit főként a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése erősíthet. A gazdaság húzóereje azonban továbbra sem ez, hanem a nettó export lehet, utóbbira fordított hatással van a gyenge fogyasztás az alacsonyabb import révén – mutatott rá a közgazdász.
Valójában 170 milliárd forinttal többet hagytak az üzletekben a fogyasztók az egy évvel korábbinál az első fél évben – világított rá Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Az viszont igaz, hogy nem kaptak többet ezért a pénzért, amelyet főként az élelmiszerek és az üzemanyagok jelentős drágulásával magyaráz a szakember. Vámos szerint a januári szja-változások nélkül még rosszabb lenne a helyzet, mert az 405 milliárd forinttal hagy többet az adózóknál és a gyermekkedvezmények miatt nem is csak a legmagasabb keresetűeknél.
A bizakodó hangvételű prognózisok ellenére nehéz második fél évre számít Vámos György, aki szerint továbbra is a külső tényezők határozzák meg a piacot. Ilyen a svájci frank árfolyama és részben az infláció is, amely szerencsére javuló tendenciát mutat. A szektoron belüli trendekről kifejtette: a korábbinál is jobban keresik a fogyasztók az alacsony árképzési politikájú diszkontüzleteket, de ez nem feltétlenül csak a nagy üzletláncokra érvényes.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.