Horvátországba ne meneküljünk a drágulás elől, Zágrábból rossz hírek érkeztek
Horvátország gazdasága 2025-ben és 2026-ban is viszonylag erőteljesen növekedhet, de a bővülés várhatóan átlagosan 3 százalékra lassul. Az ország reál-GDP-növekedése 2024-ben 3,9 százalékra gyorsult a Horvát Nemzeti Bank frissített makrogazdasági előrejelzései szerint. A prognózis szerint a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének növekedése fokozatosan lassulni fog, bár továbbra is viszonylag magas marad az erősebb bér- és foglalkoztatásnövekedés körülményei között, ami élénkíti a belföldi keresletet. A reáljövedelem növekedésének lassulása várható az előrejelzési időszak vége felé, ezért a személyes fogyasztás növekedése is mérséklődik, például az élelmiszerárak emelkedése miatt – szól az CNB előrejelzése.
Horvátország drágább lett a turisták számára, és ez már a számokban is látszik
A beruházások növekedése is lassulhat, az elmúlt három év közel két számjegyű növekedési üteme után, de viszonylag erős maradhat az uniós források beáramlásának és a javuló finanszírozási feltételeknek köszönhetően. A külső kereslet fokozatos erősödése hozzájárulhat az export erősödéséhez, de
a reálszolgáltatás-export növekedése 2026-ban csak kismértékben lehet magasabb 2024-hez képest, ami részben a turizmus árversenyképességének romlásával függ össze.
A CNB szerint a jelek szerint a turizmushoz kapcsolódó áremelkedés a hazai lakosság magasabb reáljövedelmével együtt a hazai lakosság külföldre való utazási hajlandóságát is fokozta, ami a szolgáltatások importjának erőteljes növekedésében tükröződött. Így a nettó külföldi kereslet hozzájárulása a növekedéshez a folyó és a következő évben is negatív maradhat.
A júniusi előrejelzéshez képest a reál-GDP növekedését 2025-ben kissé lefelé módosították. A 2026-ra vonatkozó várakozások nem változtak jelentősen, de továbbra is fennállnak azok a kockázatok, hogy a reál-GDP a vártnál kisebb mértékben növekedhet, nagyrészt a kifejezett kereskedelmi és geopolitikai feszültségek, valamint az amerikai vámok globális gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanság miatt. Másrészt az uniós szintű katonai kiadások növelése a biztonság erősítése érdekében erősítheti a gazdasági növekedést.
Miközben az árak emelkednek, lassul a bérnövekedés
A horvát munkaerőpiac továbbra is erős, de a foglalkoztatottság és a bérek növekedésének fokozatos lassulására lehet számítani, a felmérésben szereplő munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökken a CNB adatai szerint. Idén 2025-ben a foglalkoztatottság 2,7 százalékkal nőhet a 2024-es 3,3 százalékos növekedés után, és 2026-ra további, 1,8 százalékos lassulást jósolnak. A munkanélküliségi ráta a 2024-es 5 százalékról 2025-ben 4,7 százalékra, 2026-ban pedig 4,5 százalékra csökken.
Miután az átlagos nominális bruttó bér két egymást követő évben 15 százalékkal nőtt, a növekedés várhatóan 2025-ben valamivel 10 százalék alá lassul, a reálbérek növekedése pedig közel 12 százalékról körülbelül 6 százalékra lassulhat. Jövőre a nominális és a reálbérek növekedésének további lassulása várható, ami a munkatermelékenység várható erősödésével együtt a fajlagos munkaköltségek növekedését is mérsékli.
Az energia- és az élelmiszerárak emelkedése miatt lehet magasabb az infláció
Az infláció 2025-ben átlagosan valamivel magasabb lehet, mint 2024-ben, az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt, míg az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció tovább lassulhat. A harmonizált fogyasztói árindex mérte átlagos éves inflációs ráta 2025-re 4,2-re gyorsulhat a 2024-es 4 százalékról, míg a nemzeti fogyasztói árindex (IPC) által mért átlagos éves inflációs ráta 3,6-ra gyorsulhat a 2024-es 3 százalékról.
Ezek magasabb becslések, mint a CNB márciusi makrogazdasági előrejelzéseiben, amikor az idei évre átlagosan 3,7 százalékos fogyasztói árinflációt (HIPC) vártak, amely 2026-ban további 2,6 százalékra csökken. A CNB szerint a várható inflációt felfelé módosították a júniusi előrejelzéshez képest, elsősorban az élelmiszerárak inflációjának nagyobb hozzájárulása miatt.
Az általános infláció 2025-ös gyorsulását az energiaárak emelkedése vezérli,
amelyet a gáz-, áram- és hőárak 2024 végi és 2025 eleji adminisztratív emelése, valamint némileg kisebb mértékben az év közepén folytatódó inflációs nyomás erősödését követő élelmiszerárak emelkedése. Az élelmiszerárak emelkedése részben magyarázható
- bizonyos élelmiszer-alapanyagok korábbi áremelkedésével,
- a magasabb bérköltségek árakba való begyűrűzésével, valamint
- az erős belföldi kereslettel.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia- és élelmiszerárakat, tovább lassulhat, mind az ipari termékek, mind a szolgáltatások árának növekedése csökkenhet. Aki pedig már a jövő évi utazását tervezgeti, az árak miatt azért nem érdemes lemondania róla: a következő évben a jegybank szerint lassulhat a horvátországi infláció.
Véget ért a román csoda, bekopogott a valóság: már a fizetések is elolvadnak, az infláció borzalmas
Ha tíz százalék az infláció, és a béred csak öt százalékkal nőtt, az kellemetlen helyzet – ilyet megéltek már a magyarok is. A román bérek friss adatai megmutatták, hogy a szomszédos országban most mennek ezen keresztül, a kormányzati megszorítások működnek, az előző évek mesterséges életszínvonal-emelésének árát a kormányzat most elkezdte megfizettetni a háztartásokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.