Ursula von der Leyent már csak Ukrajna és Oroszország érdekli, a számok megmutatták

Nagy taps fogadta az Európai Parlament (EP) egyes padsoraiban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédének azokat a részeit, amelyek az Oroszországgal és az Izraellel való szembeszegülésre utaltak, miközben a kátyúba futott európai versenyképesség kérdései kevesebb izgalmat keltettek. A beszéd leggyakrabban és kevésbé gyakran elhangzott szavait összevetve a tavalyi EP-választások előtti esztendő évértékelőjével kirajzolódik a Von der Leyen második ciklusában végrehajtott hatalmas fordulat.

Erre már határozottan utalt az évértékelő brüsszeli előkészítése is. Az előestéjén tettek közzé egy előzetes összefoglalót a bizottság honlapján az elnök által bevezetett, de tavaly kihagyott éves stratégiai jelentés 2025-ös kiadásáról. 

Ez szokatlan módon a három fő „globális kihívással” kezdődött, ezek közül is az első „a biztonság mint az összes EU-politika központi fókusza” volt. A két évvel ezelőtti jelentés ezzel a mondattal kezdődött: „ Az Európai Unió precedens nélküli cselekvéssel tör előre a klímasemlegesség és fenntarthatóság elérése irányában.”

Ebből már látszott, hogy a beszédet elhangzása után érdemes lehet összevetni Von der Leyen két évvel ezelőtti évértékelőjével, és ezt meg is tettük.

Ursula von der Leyen évértékelő beszéde: az ideológia legyőzte a gazdaságot

A legegyszerűbb módszer, ha megvizsgáljuk, milyen eltérések mutatkoznak a két beszédben leggyakrabban használt szavakban, illetve mi az, ami nem hangzott el a másodikban, vagy alig. A fogalmakat, neveket vettük számba természetesen, a kötőszavakat nem, illetve az olyan szavakat sem, amelyek a helyzetből eredően mindenképp gyakran kell hogy elhangozzanak egy ilyen beszédben, pl. Európai Unió, az EP-tagok megszólítása stb.

Az eredmény nem volt meglepő. A második beszédben megfogyatkoztak az unió gazdaságának fogalomkörébe vonható szavak, és megszaporodott, ami politika-geopolitika-ideológia. De mit gondolunk, melyek voltak a leggyakrabban elhangzó szavak?

Már két éve is háború folyt Európában, a két beszéd közt azonban hatalmas a változás

Az orosz–ukrán háború 2022 elején indult, rengeteg érzelmet és ideológiát lehetett belevinni, nem csoda, hogy már Von der Leyen 2023-as évértékelője idején is kellemesebb témának bizonyult, mint az unió egyre akutabbá váló, politikai bénultsággal és felfordulással párosuló versenyképességi problémái.

Ennek megfelelően már a 2023-as beszédet is „megszállta” Ukrajna. Ukrajna, ukrán – ezek a szavak összesen 21-szer fordultak elő a beszédben, amelynek témája hivatalosan „state of the Union”, azaz „az unió állapota”.

Ehhez képest a 2025-ös beszédben ennél is elképesztőbb mértéket ért el a tobzódás, igazolva a stratégiai összefoglaló nyitómondatát, amely szerint mindent a biztonságnak (azaz az Oroszországgal való szembehelyezkedésnek) kell alárendelni a politikában.

A változás, hogy az Ukrajna téma mellé felzárkózott az Oroszország téma is, miközben az említések száma felszökött.

Az Ukrajna, ukrán, Zelenszkij szavak 37-szer hangoztak el Ursula von der Leyen szájából, ami majdnem duplázás 2023-hoz képest.

Az Oroszország, orosz, Putyin szavakat 33-szor látta indokoltnak kimondani. Ez csaknem megháromszorozódást jelent a két évvel ezelőtti 12-ről.

Greta Thunberg elszomorodhat, a klímaváltozás elleni élharcos EU-ban már nem a planéta a legfontosabb

 Az előző Von der Leyen-ciklusban a Brüsszelből vezényelni kívánt politika fókuszában még a klímaharc állt, nem a „biztonság”. (Ami nem először került a reflektorfénybe, csak most hivatalosan is megerősítették  – „valami okból” tavaly nyártól az európai védelmi ipari vállalatok részvényei szárnyalásba fogtak, és azóta sem tudnak lecsillapodni.)

A bolygóvédelemhez kötődő szavak száma már a 2023-as beszédben sem volt magasabb, mint Ukrajna említéseié, 2025. szeptember 10-én azonban már gyászos hanyatlást látunk. Klíma, zöld, emisszió – e szavak már csak hatszor szerepelnek, miközben Ukrajna és Oroszország együtt hetvenszer.

Oroszország és Ukrajna lerohanta „az unió állapotát”, és kiverte a franciákat és a németeket

A bizottsági elnök évértékelője egy olyan időszakban készült, amikor

• Franciaországban sorban buknak a kormányok, elképesztő szintekre nő az államadósság, és nem szűnnek a költségvetési problémák,
• Németországban hatalmas elbocsátások zajlanak az autóiparban, és a legnagyobb európai gazdaság – Von der Leyen hazája – nem tud kiszabadulni a recesszióból.

Mindez nevezhető „állapotnak”, az unió állapotáról szóló beszédbe azonban a két legnagyobb uniós ország az említés szintjén se tudott beszivárogni.

Igaz, mások se nagyon, és az is, hogy az elnök korábbi évértékelőiben sem szokott kitérni egyes országok problémáira. Kérdezhetjük, miért nem, amire az lehet a válasz, hogy az unió egésze előtt álló problémák megoldására keresi és mutatja meg a válaszokat. Ha így is van, akkor is feltűnő és kérdéseket vethet fel, hogy két nem uniós ország, Oroszország és Ukrajna egyértelműen uralja „az unió állapotát”. Hatszor-hatszor szerepel Kína és az Egyesült Államok (az utóbbi két éve elő se bukkant), ám a kelet-európai duót még ők sem tudják megközelíteni.

A versenyképesség egyre kevésbé kedvenc téma

Ha az említések számából olvasunk, emellett mintha a problémamegoldás oldalán is elbillenne a mérleg az unión kívüli régiók felé.

Versenyképes, versenyképesség, az unió hatalmas problémáit feltáró jelentés készítője, Mario Draghi – ezek a szavak hatszor bukkannak fel a beszédben. A 2023-asban még tízszer szerepeltek.

Kamatok, növekedés, EKB, eurózóna, autóipar – ezekre az elnök alig pazarol szót, és nem említi Bulgária felvételét sem az euróövezetbe, holott két éve a bolgárok és a románok csatlakozásáról a schengeni övezethez még büszkén beszámolt. 

Viszonylag sokszor, tíz említésben kerül elő a mezőgazdaság, dominánsan az élelmiszer témája, de nem az Ukrajna erőltetett tagfelvételével felmerülő problémák vonatkozásában. A 2023-asnál sokkal gyakrabban említette a piac (15) és energia (14) szavakat, de nem tért ki az ukrán intézkedésekre és támadásokra, amelyek megnehezítették több uniós tag, elsősorban Magyarország és Szlovákia energiaellátását.

Viszonylag sokszor szerepelnek emellett, a versenyképességre erősen ráverve a következő szavak:

• a szabadság 13-szor (2023-ban még csak 4),
• a biztonság 16-szor (14),
• a függetlenség 20-szor (4),
• a demokrácia 14-szer (2)
• és a védelem 11-szer (1).  

Előbukkan, és mindjárt kilencszer a drón szó. 2023-ban az Európai Bizottság elnöke drónokról még nem beszélt.