A Tisza-adó helyi változata miatt bukhat meg a bukott francia kormány utóda, napok alatt jutottak ide
Sébastien Lecornu miniszterelnök keddi kinevezése óta – aki Macron harmadik miniszterelnöke a tavaly rosszul időzített előrehozott választások óta – mindenki az úgynevezett „Zucman-adót” emlegeti. A mérsékelt baloldal megfogadta, hogy megbuktatja Lecornu kormányát, ha nem támogatja a Zucman-adót – írja összefoglalójában a France24 . A leendő miniszterelnöknek azonban a konzervatívok támogatására is szüksége van, akik számára a gazdagok megadóztatása tabu. Bármely új adó keserű pirula lenne Macron számára, akinek a korábbi vagyonadó eltörlése első ciklusa elején a „gazdagok elnöke” címkét szerezte meg.
Ha a politikai zűrzavar nem elég, pénteken újabb mennykő is beütött, még inkább kiemelve a költségvetés rendberakásának szükségességét. A Fitch AA mínuszról A pluszra rontotta Franciaország hitelminősítését, a brit alá és Belgium mellé, arra hivatkozva, hogy a dagadó államadósság már megnehezíti az ország számára, hogy bármilyen új sokkra reagáljon pénzügyi helyzete további rontása nélkül.
Húszmilliárd euró a tét
A patthelyzet megoldásának kulcsa könnyen lehet egy Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett vagyonadó, amelyet a francia Le Nouvel Obs hetilap az „adóztatás Zorrójának” nevezett. Zucman javaslata szerint legalább 2 százalékos adót kellene kivetni azokra a magánszemélyekre, akiknek a vagyona meghaladja a 100 millió eurót.
Ez nagyjából 1800 háztartásra vonatkozna Franciaországban, és a közgazdász szerint akár évi 20 milliárd eurót is termelne – ez majdnem a fele a Francois Bayrou kormányát a héten megbuktató megszorító költségvetésben tervezett megtakarításnak. Más közgazdászok vitatták Zucman adatait, azzal érvelve, hogy az adó éves hozama közelebb lenne az 5 milliárd euróhoz.
Zucman a Le Monde-nak adott csütörtöki interjújában úgy érvel, hogy
nem várható el a franciáktól, hogy elfogadják a megszorító intézkedéseket, amíg a milliárdosok ilyen kevés adót fizetnek.
A közgazdászok szerint a leggazdagabb háztartások arányosan kevesebb adót fizetnek a jövedelmük után, mint a lakosság többi része. A francia adórendszer „regresszív” jellegét demonstrálva a párizsi székhelyű Public Policy Institute (IPP) 2023-as tanulmánya azt közölte, hogy a 75 leggazdagabb francia háztartás nagyjából a következő jövedelemsáv adókulcsának felével adózott.
Az eredmény egy egyre szélesedő vagyonkülönbség. Míg Franciaország 500 leggazdagabb emberének együttes vagyona 1996-ban a GDP 6 százalékát tette ki, ez az arány mára 42 százalékra ugrott a Challenges üzleti hetilap szerint.
A brazilok is a vagyonadó mellett
Míg a francia elnök továbbra is határozottan ellenezte az új vagyonadó bevezetését, Zucman javaslatai elnyerték az erősen baloldali Luis Inácio Lula Da Silva brazil elnök lelkes támogatását, akinek kormánya a tavalyi G20-elnöksége alatt a milliárdosok nettó vagyonának 2 százalékával megegyező globális minimumadót szorgalmazott. Azóta más országok, köztük
- Spanyolország,
- Dél-Afrika és
- Chile,
is ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek Brazíliával egy ilyen adó bevezetésében.
A Zucman-adót hét korábbi Nobel-díjas közgazdász is támogatta, akik egy júliusi véleménycikkben sürgették a francia kormányt, hogy vezessen be minimumadót a milliárdosok vagyonára „a növekvő hiányok és a szárnyaló extrém vagyon” idején.
Egy ilyen adó hatékony lenne, mert az adóelkerülés minden formáját célozza, függetlenül azok jellegétől
– írták az aláírók, köztük Paul Krugman, Joseph Stiglitz és Esther Duflot.
Míg Macron azzal érvelt, hogy a Zucman-adó csak akkor lenne értelmes, ha globális lenne, a Nobel-díjasok arra kérték az egyes kormányokat, hogy ne várják meg egy nemzetközi megállapodás véglegesítését. „Épp ellenkezőleg, az országoknak példát kellene mutatniuk, ahogyan Franciaország is tette a múltban” – írták, hivatkozva az áfa 1954-es bevezetésére, amelyet hamarosan az egész világon lemásoltak.
Hetekkel a véleménycikk megjelenése előtt a francia jobboldali szenátus elutasította a Zucman-adó bevezetésére tett első kísérletet, hónapokkal azután, hogy a törvényjavaslat elhárította az első akadályt a Nemzetgyűlésben a konzervatívok és Macron kormánypártjának ellenállása ellenére.
Máris megvan Franciaország új miniszterelnöke: Macron őt választotta, Marine Le Pen rögtön kiakadt – „Ez az utolsó töltény”
Régi szövetségesét nevezte ki miniszterelnöknek a francia államfő. Lecornu választása arra utal, hogy Macron nem tervez változtatni a politikáján.
Zucman javaslatának kritikusai szerint a leggazdagabb befektetők külföldre költöznének – a közgazdász szerint ezt a kockázatot ellensúlyozhatná az adóemigrációban élők további öt évig tartó adókötelezettsége a távozásuk után.
Lecornu, aki korábban Retailleau és Larcher Les Républicains pártjának tagja volt, valószínűleg nem igazán érdeklődik a Zucman-adó iránt. A mozgástere azonban korlátozott. Franciaország új kormányának mindössze néhány hete van arra, hogy benyújtsa a 2026-os költségvetési javaslatát, majd az év végéig biztosítsa a parlamenti elfogadását, miközben a megnövekedett hiány azt jelenti, hogy a hitelminősítő intézetek és az Európai Bizottság már most intézkedéseket várnak.
Mivel a parlamentben túlerőben van, Lecornunak vagy a radikális jobboldalhoz, vagy a mérsékelt baloldalhoz kell fordulnia, és politikailag csak az utóbbi opció tekinthető életképesnek. De miután a tavalyi előrehozott választások óta háromszor is kihagyták a miniszterelnöki posztot, a baloldali törvényhozóknak nincs kedvük engedményekre.
Vagyonadó: a választók akarják
A Szocialista Párt és balközép szövetségeseinek vezető tagjai világossá tették, hogy támogatásukért cserébe semmi mást nem fogadnak el, mint egy Zucman-adót. A baloldaliak arra is figyelmeztettek, hogy nem fogadnak el egy jelképes vagy felhígított Zucman-adót, még akkor sem, ha Macron táborában a törvényhozók vonakodva fogadják el a vagyonadót a parlamenti kompromisszum áraként.
Orbán Viktor elmondta, kiknek üzent Kötcsén, és beszélt arról is, hogy egyetért-e a vagyonadóval
Orbán Viktor szerint most abba a szakaszba lépett a politikai szezon, amikor már „nem lehet viccelődni”.
„Megértjük, hogy ha azt akarjuk, hogy elfogadjanak egy költségvetést, szimbolikus győzelmet kell kínálnunk a baloldalnak a leggazdagabbak megadóztatásával kapcsolatban” – mondta Sylvain Maillard, Macron Reneszánsz pártjának törvényhozója hétfőn a Le Figarónak. Mint fogalmazott:
Radikálisan ellenezzük ezt, és teljes képtelenségnek tartjuk, de engednünk kell. Még a szavazóink is ezt akarják.
Az Ifop júliusi felmérése szerint a válaszadók 74 százaléka támogatta a szupergazdagok minimumadójának elvét. A Le Monde-nak adott interjújában Zucman azt mondta, hogy a közvélemény változása „optimizmusra ad okot” a parlamenti patthelyzet és Macron gazdagok megadóztatásával szembeni tartós ellenállása ellenére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.