A Tisza-adó helyi változata miatt bukhat meg a bukott francia kormány utóda, napok alatt jutottak ide
Sébastien Lecornu miniszterelnök keddi kinevezése óta – aki Macron harmadik miniszterelnöke a tavaly rosszul időzített előrehozott választások óta – mindenki az úgynevezett „Zucman-adót” emlegeti. A mérsékelt baloldal megfogadta, hogy megbuktatja Lecornu kormányát, ha nem támogatja a Zucman-adót – írja összefoglalójában a France24 . A leendő miniszterelnöknek azonban a konzervatívok támogatására is szüksége van, akik számára a gazdagok megadóztatása tabu. Bármely új adó keserű pirula lenne Macron számára, akinek a korábbi vagyonadó eltörlése első ciklusa elején a „gazdagok elnöke” címkét szerezte meg.
Ha a politikai zűrzavar nem elég, pénteken újabb mennykő is beütött, még inkább kiemelve a költségvetés rendberakásának szükségességét. A Fitch AA mínuszról A pluszra rontotta Franciaország hitelminősítését, a brit alá és Belgium mellé, arra hivatkozva, hogy a dagadó államadósság már megnehezíti az ország számára, hogy bármilyen új sokkra reagáljon pénzügyi helyzete további rontása nélkül.
Húszmilliárd euró a tét
A patthelyzet megoldásának kulcsa könnyen lehet egy Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett vagyonadó, amelyet a francia Le Nouvel Obs hetilap az „adóztatás Zorrójának” nevezett. Zucman javaslata szerint legalább 2 százalékos adót kellene kivetni azokra a magánszemélyekre, akiknek a vagyona meghaladja a 100 millió eurót.
Ez nagyjából 1800 háztartásra vonatkozna Franciaországban, és a közgazdász szerint akár évi 20 milliárd eurót is termelne – ez majdnem a fele a Francois Bayrou kormányát a héten megbuktató megszorító költségvetésben tervezett megtakarításnak. Más közgazdászok vitatták Zucman adatait, azzal érvelve, hogy az adó éves hozama közelebb lenne az 5 milliárd euróhoz.
Zucman a Le Monde-nak adott csütörtöki interjújában úgy érvel, hogy
nem várható el a franciáktól, hogy elfogadják a megszorító intézkedéseket, amíg a milliárdosok ilyen kevés adót fizetnek.
A közgazdászok szerint a leggazdagabb háztartások arányosan kevesebb adót fizetnek a jövedelmük után, mint a lakosság többi része. A francia adórendszer „regresszív” jellegét demonstrálva a párizsi székhelyű Public Policy Institute (IPP) 2023-as tanulmánya azt közölte, hogy a 75 leggazdagabb francia háztartás nagyjából a következő jövedelemsáv adókulcsának felével adózott.
Az eredmény egy egyre szélesedő vagyonkülönbség. Míg Franciaország 500 leggazdagabb emberének együttes vagyona 1996-ban a GDP 6 százalékát tette ki, ez az arány mára 42 százalékra ugrott a Challenges üzleti hetilap szerint.
A brazilok is a vagyonadó mellett
Míg a francia elnök továbbra is határozottan ellenezte az új vagyonadó bevezetését, Zucman javaslatai elnyerték az erősen baloldali Luis Inácio Lula Da Silva brazil elnök lelkes támogatását, akinek kormánya a tavalyi G20-elnöksége alatt a milliárdosok nettó vagyonának 2 százalékával megegyező globális minimumadót szorgalmazott. Azóta más országok, köztük
- Spanyolország,
- Dél-Afrika és
- Chile,
is ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek Brazíliával egy ilyen adó bevezetésében.
A Zucman-adót hét korábbi Nobel-díjas közgazdász is támogatta, akik egy júliusi véleménycikkben sürgették a francia kormányt, hogy vezessen be minimumadót a milliárdosok vagyonára „a növekvő hiányok és a szárnyaló extrém vagyon” idején.
Egy ilyen adó hatékony lenne, mert az adóelkerülés minden formáját célozza, függetlenül azok jellegétől
– írták az aláírók, köztük Paul Krugman, Joseph Stiglitz és Esther Duflot.
Míg Macron azzal érvelt, hogy a Zucman-adó csak akkor lenne értelmes, ha globális lenne, a Nobel-díjasok arra kérték az egyes kormányokat, hogy ne várják meg egy nemzetközi megállapodás véglegesítését. „Épp ellenkezőleg, az országoknak példát kellene mutatniuk, ahogyan Franciaország is tette a múltban” – írták, hivatkozva az áfa 1954-es bevezetésére, amelyet hamarosan az egész világon lemásoltak.
Hetekkel a véleménycikk megjelenése előtt a francia jobboldali szenátus elutasította a Zucman-adó bevezetésére tett első kísérletet, hónapokkal azután, hogy a törvényjavaslat elhárította az első akadályt a Nemzetgyűlésben a konzervatívok és Macron kormánypártjának ellenállása ellenére.
Máris megvan Franciaország új miniszterelnöke: Macron őt választotta, Marine Le Pen rögtön kiakadt – „Ez az utolsó töltény”
Régi szövetségesét nevezte ki miniszterelnöknek a francia államfő. Lecornu választása arra utal, hogy Macron nem tervez változtatni a politikáján.
Zucman javaslatának kritikusai szerint a leggazdagabb befektetők külföldre költöznének – a közgazdász szerint ezt a kockázatot ellensúlyozhatná az adóemigrációban élők további öt évig tartó adókötelezettsége a távozásuk után.
Lecornu, aki korábban Retailleau és Larcher Les Républicains pártjának tagja volt, valószínűleg nem igazán érdeklődik a Zucman-adó iránt. A mozgástere azonban korlátozott. Franciaország új kormányának mindössze néhány hete van arra, hogy benyújtsa a 2026-os költségvetési javaslatát, majd az év végéig biztosítsa a parlamenti elfogadását, miközben a megnövekedett hiány azt jelenti, hogy a hitelminősítő intézetek és az Európai Bizottság már most intézkedéseket várnak.
Mivel a parlamentben túlerőben van, Lecornunak vagy a radikális jobboldalhoz, vagy a mérsékelt baloldalhoz kell fordulnia, és politikailag csak az utóbbi opció tekinthető életképesnek. De miután a tavalyi előrehozott választások óta háromszor is kihagyták a miniszterelnöki posztot, a baloldali törvényhozóknak nincs kedvük engedményekre.
Vagyonadó: a választók akarják
A Szocialista Párt és balközép szövetségeseinek vezető tagjai világossá tették, hogy támogatásukért cserébe semmi mást nem fogadnak el, mint egy Zucman-adót. A baloldaliak arra is figyelmeztettek, hogy nem fogadnak el egy jelképes vagy felhígított Zucman-adót, még akkor sem, ha Macron táborában a törvényhozók vonakodva fogadják el a vagyonadót a parlamenti kompromisszum áraként.
Orbán Viktor elmondta, kiknek üzent Kötcsén, és beszélt arról is, hogy egyetért-e a vagyonadóval
Orbán Viktor szerint most abba a szakaszba lépett a politikai szezon, amikor már „nem lehet viccelődni”.
„Megértjük, hogy ha azt akarjuk, hogy elfogadjanak egy költségvetést, szimbolikus győzelmet kell kínálnunk a baloldalnak a leggazdagabbak megadóztatásával kapcsolatban” – mondta Sylvain Maillard, Macron Reneszánsz pártjának törvényhozója hétfőn a Le Figarónak. Mint fogalmazott:
Radikálisan ellenezzük ezt, és teljes képtelenségnek tartjuk, de engednünk kell. Még a szavazóink is ezt akarják.
Az Ifop júliusi felmérése szerint a válaszadók 74 százaléka támogatta a szupergazdagok minimumadójának elvét. A Le Monde-nak adott interjújában Zucman azt mondta, hogy a közvélemény változása „optimizmusra ad okot” a parlamenti patthelyzet és Macron gazdagok megadóztatásával szembeni tartós ellenállása ellenére.
