Alig vesznek építési telket
A telkek adásvétele nagyjából hasonló mértékben csökkent országosan, mint a lakásoké – ahol a nyár közepén hozzávetőleg 10 százalékos visszaesés volt éves viszonylatban –, de pontos mértéket nehéz megállapítani – mondta Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
A különböző régiók aktivitását vizsgálva az országos hálózat adatai alapján kiderül, hogy az elmúlt 3,5 évben rendre Pest megye, Budapest, Hajdú-Bihar, Baranya és Bács-Kiskun megye végez az élen. Ebből Pest megye messze a legaktívabb, önmagában akkora mennyiséget produkál, mint a következő négy együttvéve. „Érdekes adat, hogy Pest olcsóbb, mint a Hajdúság, ez azért fordulhat elő, mert az utóbbinál a harmadakkora forgalom nagy részét a debreceni Kartács és Lóverseny utcai drága telkek tették ki, amelyekért 40-50 ezer forintot is fizettek négyzetméterenként. Ha ezeket kivesszük az átlagból, akkor 7700 forint jönne ki négyzetméterenként, ami már valósabbnak tekinthető” – tette hozzá a szakember.
Budapesten kevés a telek, a legtöbb eladás a III. kerületben történik, de a XVI. és XXII.-ben is nagyobb arányban fordulnak elő vásárlások. Az agglomerációban a sláger célpontok Piliscsaba, Érd, Pécel és Szigetszentmiklós.
Az árakról szólva Rutai Gábor elmondta, az idén nem történt jelentős változás. A következő évben sok múlik azon, milyen hiteltermékek és építési szubvenciók lesznek a jövőben, ugyanis ezek nélkül nem igazán élénkül az építkezési kedv. A mostani támogatások inkább a már meglévő, korszerűtlenebb ingatlanok energetikai felújítása után járnak.
A soproni térségben a telkek tranzakciója nagyobb visszaesést mutat, mint a lakóingatlanoké, befektetési céllal gyakorlatilag nem történt tranzakció az elmúlt hónapokban – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Azt tapasztaltuk a megyében, hogy az ár nem igazán rugalmas, a tulajdonosok inkább kivárnak és türelmesek. Az is a telkek adásvétele ellen szólt, hogy a családi házak árai jelentősen estek. Így most sok esetben megéri párhuzamosan keresgélni, hátha valaki készen talál az elképzelésének megfelelő otthont” – tette hozzá a szakember. Az Otthon Centrum adatai szerint Debrecenben a telkeket érintő adásvételek száma legalább 20-30 százalékot csökkent az elmúlt évihez képest, de érdeklődés azért akad.
A budapesti folyamatokról szólva a szakember elmondta, a XI. kerületben érdekes trend alakult ki: míg más területeken a telekvásárlás alternatívájaként bontandó vagy felújítandó ingatlan vétele is szóba jöhet, Újbudán a vásárlók nem igazán keresik ezeket a lehetőségeket. Felújításra, átalakításra nem szoruló családi házakat vagy üres telkeket keresnek. A szakértők szerint előfordul, hogy egy telek vásárlásakor építőközösségek állnak össze egy-egy többlakásos társasház kialakítására, és a telek tulajdonosát sok esetben lakással fizetik ki. Általánosságban Budapestről is elmondható, az eladók kivárnak, nem adják oda egy bizonyos árszint alatt az építési telküket.
A sokáig igen népszerű II. kerület külső részén jelentősen visszaesett a tranzakciók száma, ezt a piacra került családi házak magas száma is magyarázhatja. A pesti oldalról szólva Déry Attila elmondta: a XVIII. kerületben tapasztalható jelentősebb aktivitás, ahol egyre többen veszik meg a leromlott állapotú házakat kvázi telekáron.
A főváros agglomerációjában Szentendre és környéke még mindig a kimondottan keresett területek közé tartozik, tavaly óta a kereslet némi növekedést is mutat. Aki a térségben új házat szeretne, inkább telket vásárol, így nem jellemző a régebbi épületek lebontása, majd a telken való építkezés. Általában a 10–20 millió forint közötti sávban keresnek 500–800 négyzetméteres telket, azonban a szomszédos településeken már 7 millió forintért is lehet vásárolni. Az ügynökség helyi partnerei azt is megfigyelték, hogy az 50 millió forintért lakóingatlant keresők általában 15-20 millió forintért párhuzamosan telket is keresnek maguknak.
