Az AT&T–T-Mobile fúzió alternatívái
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ismeretes, hogy a napokban az amerikai igazságügyi minisztérium pert indított, hogy a verseny korlátozására hivatkozva megakadályozza az AT&T
és a T-Mobile USA tervezett és hónapokkal ezelőtt bejelentett egyesülését. A 39 milliárd dolláros tranzakció az elmúlt egy év legnagyobb felvásárlási ügyletének tekinthető. A szerződésben rögzített vételárból a német cég 25 milliárdot kapna készpénzben, a fennmaradó 14 milliárd dollár értékben pedig 8 százalékos részesedést szerezne az AT&T-ben. A Deutsche Telekom amerikai leánycége már egy ideje eladó volt, de a társaság iránt csak az AT&T mutatott érdeklődést, mivel utóbbi is GSM-hálózatot használ. A többi ottani szolgáltató egy másik technológián, a CDMA-n építette ki a rendszerét.
Már a szerződés márciusi aláírásakor közölte a német csoport, hogy a vételár egy részéből kívánja majd finanszírozni további európai terjeszkedését, ahonnan a bevételeinek a 80 százaléka is ered. A DT azóta már vizsgálni is kezdte a kelet-közép-európai befektetési lehetőségeket. Roland Mahler, a német cég európai tevékenységért felelős vezetője ennek kapcsán úgy nyilatkozott: „Már folyik annak az értékelése, hogy vajon megéri-e a legnagyobb európai távközlési csoportnak hagyományos vezetékes vagy széles sávú internetszolgáltatással kiegészíteni meglévő mobilos portfólióját Lengyelországban, Hollandiában vagy Ausztriában.” A DT ezenkívül a szlovák kormánnyal is tárgyal a Slovak Telekom AS kisebbségi részének megvásárlásáról.
Az amerikai hatósági jóváhagyás azonban nemcsak az ügylet mérete, hanem a versenyre gyakorolt hatása miatt is minden korábbinál hosszadalmasabbnak és alaposabbnak ígérkezik. A felvásárlással ugyanis az AT&T lekörözné legnagyobb riválisát, a Verizon Wirelesst, s egyben a legnagyobb mobilszolgáltatóvá válna az USA-ban, mintegy 130 millió előfizetővel. Az EMarketer Inc. piackutató számításai szerint a fúzióra készülő társaság együttes piaci részesedése 39 százalék.
Az elemzők most úgy látják, életképes lehet a B terv is, főleg, ha a T-Mobile USA-nál még egyszer nem követik el ugyanazokat a hibákat. A szakértők
a DT amerikai leánycégének az eddigi kudarcát javarészt a bonni központ, illetve a korábbi ottani első számú vezetők számlájára írják. Köztük elsősorban Ron Sommerére, aki 2001-ben 35 milliárd dollárt fizetett a T-Mobile USA-t megalapozó VoiceStreamért és Rene Obermannéra, aki jó ideig közvetlenül irányította a tengerentúli leányvállalatot, mielőtt visszahívták volna Németországba, hogy vegye át az anyacég vezetését.
Az elemzői javaslatok szerint a T-Mobile csak úgy lehet sikeres az USA-ban, ha a jövőben nem egyetlen márkával folytatja az ottani üzletet, hanem számos virtuális szolgáltatót is bevon. A 300 milliós amerikai piacon ugyanis jóval differenciáltabb az ügyfélbázis kulturális és pénzügyi szempontból egyaránt, amit egy márkával lehetetlenség eredményesen kiszolgálni. A szakértők úgy látják, a DT azzal is hibát követett el, hogy nem használta fel széles nemzetközi tapasztalatait arra, hogy legyen mivel megkülönböztetnie magát a többi amerikai mobilszolgáltatótól, hanem egyszerűbb volt a versenytársakat másolni.
A T-Mobile USA szerintük nem használta ki a GSM-technológiában rejlő ügyfélelőnyöket sem a különféle kampányaiban. A szélesebb körben használt és sokkal nyitottabb – roamingolásra is alkalmas – GSM-rendszerekben sokkal szélesebb és olcsóbb a készülékkínálat, mint a rivális CDMA-hálózatokban, márpedig az amerikaiak egy jó készülékajánlattal könnyen átcsábíthatók egy másik szolgáltatótól – vélik az elemzők. Hozzáteszik: ha a DT folytatni akarja az üzletet az USA-ban, szerencsésebb lenne, ha az ügyfélbázisát nemcsak a relatíve kevesebbet költő feltöltőkártyás előfizetőkre kellene építenie, mint ahogy ezt eddig tette. n Sági Gyöngyi
