Rendkívüli: 45 napos tűzszünet kezdődhet az iráni háborúban, most dől el a világ sorsa – Trumpnak sikerülhet, de ha nem, elszabadul a pokol
Az Egyesült Államok, Irán és regionális közvetítők egy csoportja egy esetleges 45 napos tűzszünet feltételeiről tárgyal, amely az iráni háború végleges lezárásához vezethet – állítja négy amerikai, izraeli és regionális forrás, akik ismerik a megbeszélések részleteit.

A források szerint ugyan csekély az esélye annak, hogy a következő 48 órában részleges megállapodás szülessen, azonban ez az utolsó kísérlet és az egyetlen esély arra, hogy megakadályozzák a háború drámai eszkalációját, amely magában foglalná
- az iráni civil infrastruktúra elleni tömeges csapásokat,
- valamint az öbölmenti államok energia- és vízi létesítményei elleni válaszcsapásokat.
Ha ez bekövetkezik, az lényegében azt jelentené, hogy elszabadul a pokol.
Iráni háború: ez az utolsó esély
Trump Iránnak adott tíz napos határideje hétfőn járt volna le. Vasárnap azonban az amerikai elnök 20 órával meghosszabbította a határidőt, és a Truth Social-en új időpontot jelölt meg: a keddet.
Trump vasárnap az Axios-nak elmondta, hogy az USA „mélyreható tárgyalásokat” folytat Iránnal, és a keddi határidő lejárta előtt tető alá hozható a megállapodás.
Jó esély van rá, de ha nem kötnek üzletet, mindent felrobbantok odalent
– fogalmazott. Trump azzal fenyegette meg Iránt, hogy elpusztítja a lakosság számára létfontosságú infrastruktúrát, ha nem tud megállapodni a rezsimmel.
Az ilyen támadások a perzsa állam szerint háborús bűnnek minősülhetnek, válaszul pedig Izrael és az öbölmenti államok infrastruktúrája elleni támadásokkal fenyegetett.
Mindenesetre két forrás szerint a tömeges amerikai-izraeli bombázóhadjárat műveleti terve az iráni energetikai létesítmények ellen már készen áll, de hangsúlyozták: a határidő meghosszabbítása az utolsó esélyt hivatott megadni a megegyezésre.
Így jöhet létre az iráni tűzszünet
A diplomáciai erőfeszítéseket ismerő források szerint a tárgyalások pakisztáni, egyiptomi és török közvetítőkön keresztül, valamint Trump megbízottja, Steve Witkoff és az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi között zajlanak.
Egy amerikai tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció az elmúlt napokban több javaslatot is tett Iránnak, de azokat az iráni tisztviselők eddig nem fogadták el. A közvetítők egy kétlépcsős megállapodásról tárgyalnak:
- Első fázis: 45 napos tűzszünet, amely alatt tárgyalnának a háború végleges lezárásáról. Ez a tűzszünet meghosszabbítható, ha több időre lenne szükség.
- Második fázis: megállapodás a háború befejezéséről.
A közvetítők szerint a Hormuzi-szoros teljes újranyitása és az iráni dúsított urán sorsa (eltávolítása az országból vagy felhígítása) csak a végső megállapodás eredménye lehet.
A közvetítők olyan bizalomépítő intézkedéseken dolgoznak, amelyeket Irán már az első fázisban megtehetne a Hormuzi-szoros és az uránkészlet kapcsán. Mivel ez a két legfőbb aduász Irán kezében, két forrás szerint sem fognak ezekről teljesen lemondani mindössze 45 napnyi tűzszünetért cserébe.
Az iráni tisztviselők egyértelművé tették: nem akarnak „Gáza- vagy Libanon-szituációba” kerülni, ahol papíron létezik tűzszünet, de Amerika és Izrael bármikor újra támadhat.
Az Axios egy másik informátora szerint a közvetítők rendkívül aggódnak amiatt, hogy az energetikai infrastruktúrát érő amerikai-izraeli csapásra adott iráni válasz pusztító lenne az öbölmenti országok olaj- és vízi létesítményeire nézve.
Ugyanakkor a közvetítők azt is kijelentették az iráni partnereiknek, hogy nincs több idő a tárgyalási taktikázásra, mert a következő 48 óra az utolsó lehetőségük a megállapodásra és az országuk teljes pusztulásának elkerülésére.
Az iráni tisztviselők – legalábbis a nyilvánosság előtt – továbbra is kemény vonalat képviselnek. A Forradalmi Gárda haditengerészete vasárnap kijelentette, hogy a helyzet a Hormuzi-szorosban „soha nem fog visszatérni” a háború előtti állapotba, különösen az USA és Izrael számára nem.
Trump legújabb döntésébe az egész világ beleroppanhat: ha a Hormuzi-szoros védelme másra hárulna, az a teljes globális kereskedelemre hatással lehet
Az Egyesült Államok akár vissza is vonulhat a tengeri útvonalak védelmétől, ami alapjaiban rengetheti meg a globális kereskedelmet. A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik az olaj- és áruszállításban, így már a bizonytalanság is érezhető hatással van a piacokra. A forgalom visszaesett, az árak emelkednek, miközben egyre több ország keresi a megoldást.


