BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rendkívüli: 45 napos tűzszünet kezdődhet az iráni háborúban, most dől el a világ sorsa – Trumpnak sikerülhet, de ha nem, elszabadul a pokol

Ez az utolsó esély, hogy ne eszkalálódjon a válság, ami immáron közel másfél hónapja tart. Az iráni háború sorsa a következő órákban dől el: Trump előre szólt, ha nincs megállapodás, elszabadul a pokol.

Az Egyesült Államok, Irán és regionális közvetítők egy csoportja egy esetleges 45 napos tűzszünet feltételeiről tárgyal, amely az iráni háború végleges lezárásához vezethet – állítja négy amerikai, izraeli és regionális forrás, akik ismerik a megbeszélések részleteit.

iráni háború, Iran, Irán, olaj, oil
Iráni háború: rendkívüli, 45 napos tűzszünet kezdődhet, most dől el a világ sorsa / Fotó: Melnikov Dmitriy / Shutterstock

A források szerint ugyan csekély az esélye annak, hogy a következő 48 órában részleges megállapodás szülessen, azonban ez az utolsó kísérlet és az egyetlen esély arra, hogy megakadályozzák a háború drámai eszkalációját, amely magában foglalná

  • az iráni civil infrastruktúra elleni tömeges csapásokat,
  • valamint az öbölmenti államok energia- és vízi létesítményei elleni válaszcsapásokat.

Ha ez bekövetkezik, az lényegében azt jelentené, hogy elszabadul a pokol.

Iráni háború: ez az utolsó esély

Trump Iránnak adott tíz napos határideje hétfőn járt volna le. Vasárnap azonban az amerikai elnök 20 órával meghosszabbította a határidőt, és a Truth Social-en új időpontot jelölt meg: a keddet.

Trump vasárnap az Axios-nak elmondta, hogy az USA „mélyreható tárgyalásokat” folytat Iránnal, és a keddi határidő lejárta előtt tető alá hozható a megállapodás.

Jó esély van rá, de ha nem kötnek üzletet, mindent felrobbantok odalent

– fogalmazott. Trump azzal fenyegette meg Iránt, hogy elpusztítja a lakosság számára létfontosságú infrastruktúrát, ha nem tud megállapodni a rezsimmel.

Az ilyen támadások a perzsa állam szerint háborús bűnnek minősülhetnek, válaszul pedig Izrael és az öbölmenti államok infrastruktúrája elleni támadásokkal fenyegetett.

Mindenesetre két forrás szerint a tömeges amerikai-izraeli bombázóhadjárat műveleti terve az iráni energetikai létesítmények ellen már készen áll, de hangsúlyozták: a határidő meghosszabbítása az utolsó esélyt hivatott megadni a megegyezésre.

Így jöhet létre az iráni tűzszünet

A diplomáciai erőfeszítéseket ismerő források szerint a tárgyalások pakisztáni, egyiptomi és török közvetítőkön keresztül, valamint Trump megbízottja, Steve Witkoff és az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi között zajlanak.

Egy amerikai tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció az elmúlt napokban több javaslatot is tett Iránnak, de azokat az iráni tisztviselők eddig nem fogadták el. A közvetítők egy kétlépcsős megállapodásról tárgyalnak:

  1. Első fázis: 45 napos tűzszünet, amely alatt tárgyalnának a háború végleges lezárásáról. Ez a tűzszünet meghosszabbítható, ha több időre lenne szükség.
  2. Második fázis: megállapodás a háború befejezéséről.

A közvetítők szerint a Hormuzi-szoros teljes újranyitása és az iráni dúsított urán sorsa (eltávolítása az országból vagy felhígítása) csak a végső megállapodás eredménye lehet.

A közvetítők olyan bizalomépítő intézkedéseken dolgoznak, amelyeket Irán már az első fázisban megtehetne a Hormuzi-szoros és az uránkészlet kapcsán. Mivel ez a két legfőbb aduász Irán kezében, két forrás szerint sem fognak ezekről teljesen lemondani mindössze 45 napnyi tűzszünetért cserébe.

Az iráni tisztviselők egyértelművé tették: nem akarnak „Gáza- vagy Libanon-szituációba” kerülni, ahol papíron létezik tűzszünet, de Amerika és Izrael bármikor újra támadhat.

Az Axios egy másik informátora szerint a közvetítők rendkívül aggódnak amiatt, hogy az energetikai infrastruktúrát érő amerikai-izraeli csapásra adott iráni válasz pusztító lenne az öbölmenti országok olaj- és vízi létesítményeire nézve.

Ugyanakkor a közvetítők azt is kijelentették az iráni partnereiknek, hogy nincs több idő a tárgyalási taktikázásra, mert a következő 48 óra az utolsó lehetőségük a megállapodásra és az országuk teljes pusztulásának elkerülésére.

Az iráni tisztviselők – legalábbis a nyilvánosság előtt – továbbra is kemény vonalat képviselnek. A Forradalmi Gárda haditengerészete vasárnap kijelentette, hogy a helyzet a Hormuzi-szorosban „soha nem fog visszatérni” a háború előtti állapotba, különösen az USA és Izrael számára nem.

Trump legújabb döntésébe az egész világ beleroppanhat: ha a Hormuzi-szoros védelme másra hárulna, az a teljes globális kereskedelemre hatással lehet
Az Egyesült Államok akár vissza is vonulhat a tengeri útvonalak védelmétől, ami alapjaiban rengetheti meg a globális kereskedelmet. A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik az olaj- és áruszállításban, így már a bizonytalanság is érezhető hatással van a piacokra. A forgalom visszaesett, az árak emelkednek, miközben egyre több ország keresi a megoldást.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.