Ukrajnán kívül most mindenki együtt örül az oroszokkal: újraindult a legnagyobb olajkikötője, miután Zelenszkijék szétlőtték – már rakodják az első hajót

A Jewel, egy Aframax osztályú hajó, szombaton megkezdte a nyersolaj berakodását Oroszország kulcsfontosságú balti kikötőjében, Uszty-Lugában. Mint a szállítási adatokat idéző Bloomberg News emlékeztet, Uszty-Luga, Oroszország nyugati részén található kikötőben március végén állt le az orosz olaj rakodása a fokozódó Ukrán támoadások miatt, amelyek célpontjai a Balti-tenger partvidékén lévő orosz energiainfrastruktúra-elemek voltak.

Az orosz olajvezeték-üzemeltető, a Transznyefty, a szokásos munkaidőn kívül nem reagált azonnal a Bloomberg megkeresésére.

Ukrajna folytatja az orosz balti olajinfrastruktúra elleni támadásait, vasárnap korábban Primorszk kikötőjében megrongálódtak a létesítmények. Ukrajna lépéseinek célja az orosz exportbevételek korlátozása egy olyan időszakban, amikor a globális energiaárak a közel-keleti háború miatt emelkedtek.

Mindazonáltal, ha Oroszország helyreállítja a stabil nyersolaj-szállítást Uszty-Lugából, az némi enyhülést hozhat a Hormuzi-szorosban Irán által gyakorolt ​​​​szorító befolyás miatt megrendült globális piacokon.

Sokkal nagyobb a baj

Támadásaival Ukrajna nem egyszerűen az orosz olajexportot, hanem a globális olajellátást veszélyezteti a Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint, hiszen az olajpiacon az iráni események miatt eleve kevés kőolaj érhető el, amelyek az olaj világpiaci árát ismét 100 dollár fölé emelték. Az ukrán támadások miatt és azok következtében az orosz olajexportkpacitás legalább 40 százaléka esett ki, ez napi mintegy kétmillió hordót jelent. A kiesés nem csak a kikötőket érinti.

• A Barátság kőolajvezeték továbbra sem működik, így azon nem érkezik orosz olaj Magyarországra és Szlovákiába.
• Emellett szivattyúállomásokat és finomítókat is támadások értek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
• A helyzetet tovább rontja az európai vizeken több, orosz érdekeltségű tanker lefoglalása. Ez különösen az északi, murmanszki exportot érinti, ahol napi mintegy 300 ezer hordónyi szállítás akadozik.

A novorosszijszki kikötő, amely napi akár 700 ezer hordó olajat is képes kezelni, a Reuters szerint jelenleg csak a tervezett kapacitás alatt működik a dróntámadások okozta károk miatt.

Új piacot keres magának az orosz olaj

Eközben a nyugati exportútvonalak sérülékennyé váltak, így Oroszország kénytelen egyre inkább az ázsiai piacok felé fordulni. Ez azonban nem jelent teljes megoldást. Bár a Kína felé vezető csővezetékek – például a Szkovorogyino–Mohe és az Ataszu–Alasankou útvonal – zavartalanul működnek, és a Kozmino kikötőn keresztül is folytatódik az export, ezek együttes kapacitása korlátozott, nagyjából napi 1,9 millió hordó.

Emellett a szahalini projektekből napi mintegy 250 ezer hordó olajat szállítanak, míg Fehéroroszország finomítói körülbelül 300 ezer hordót kapnak naponta. Ezek azonban nem tudják teljes mértékben pótolni a nyugati irányú kiesést.