Hamarosan itt az elektronikus könyvek könyvtára

A könyvtárnak egyesek számára különös jelentÕsége van, hiszen

a nyomtatott irodalomra fogékonyak egyéves – sok esetben jelképes összegÛ – bérlettel több száz vagy ezer könyv közül válogathatnak, hazavihetik Õket, majd kicserélhetik újabb és újabb olvasmányokra. Szerencsére a digitalizálódó világban sem tÛnik el a süllyesztÕben a könyvtár mÛfaja, sÕt a könyvek árának emelkedésének, illetve az évek óta tartó krízisnek köszönhetÕen újbóli virágzását éli. Úgy tÛnik azonban, hogy a jövÕben egy másik típusú könyvtárral bÕvülhet a szókincsünk: a harmadik évezred szülöttje a virtuális, digitális, fizetÕs könyvtár. Legalábbis ez az ötlet pattant ki az amerikai webáruház, az Amazon fejébÕl: lehetÕvé kívánják tenni az „elektronikus irodalom” kölcsönzését is egy

bizonyos díj fejében, amelyet az ügyfelek azután az e-olvasóikon, így a Kindle-en és a hamarosan napvilágot látó legújabb tabletjükön érhetnek el. Ha az elképzelés megvalósul, úgy a vállalat az Apple konkurensévé válhat.

A kölcsönzés fogalma talán meglepÕnek tÛnhet az e-könyvekkel párosítva, ám a kultúra és a szórakozás mÛfaját nézve már fellelhetÕ olyan szegmens, ahol helyet kaptak a „bit”-ek is. Lassacskán a közönség is egyre nagyobb számban „kap rá” az újdonságokra, maga mögött hagyva a hagyományos utat. A legizgalmasabb példák ma még alapvetÕ-en külföldön találhatók, ám elÕbb-utóbb Magyarországon is utat törhetnek maguknak.

A zene szolgáltat talán a legtöbb példát, és ez aligha meglepÕ. Az elmúlt egy évtizedet többek között az iTunes/iPod térnyerése, az ingyenes letöltések megugrása, illetve a P2P fájlmegosztók számának növekedése jellemezte, mely utóbbi rendszereken milliók töltenek le egymástól zenét. A mobilos és a felhÕalapú zenei szolgáltatások folytatják világhódító útjukat, ráadásul egyre nagyobb népszerÛségnek örvendenek az olyan zenelejátszó és -megosztó weboldalak, mint például a Spotify, a Deezer, a Mog, a Rdio vagy a Grooveshark, ahol egy meghatározott havi díj fejében korlátlan mennyiségÛ zenét hallgathatunk és menthetünk le készülékünkre a katalógusban szereplÕ több mint 10 millió dal közül.

Hasonló elven mÛködnek a tengerentúlon fellelhetÕ legmodernebb video- és filmkölcsönzÕk is. A jelenleg csak az Egyesült Államokban elérhetÕ videostreaming-szolgáltató, a Hulu elÕfizetÕi tábora meghaladja az egymilliót, a 7,99 dolláros prémium szolgáltatás 1000 népszerÛ tévésorozat 33 ezer epizódjához és mozifilmek százaihoz nyújt elérést tetszÕleges eszközrÕl. A Netflix ugyanakkor egyfajta „keveréknek” tÛnhet, hiszen egyrészt eltüntette a színrÕl a korábbi egyeduralkodó Blockbustert, miután kidolgozott egy sikeresen mÛködÕ DVD-küldÕ szolgáltatást: mintegy 15 millió elÕfizetÕje van, akik naponta átlagosan mintegy kétmillió DVD-t rendelnek. MásfelÕl a társaság online tv- és mozistreaming-szolgáltatást is nyújt.

Az e-könyvekkel kapcsolatban az Amazon egyelÕre nem túlzott sikerrel kopogtat a legnagyobb kiadók ajtaján. Az új tervük hasonlítana az év elején elindított online filmkölcsönzési szolgáltatásukhoz, az Amazon Prime-hoz, amelynek keretében a felhasználók az évi 79 dolláros elÕfizetés ellenében ötezer film és tv-show közül választhatnak.

A könyvkölcsönzés is hasonló elven mÛködne: az érdeklÕdÕk átalánydíjat fizetnének. Az Amazon kompromisszumokra is hajlandó, így eleinte csak a régebbi digitális mÛveket lehetne kikérni, korlátoznák a kikölcsönözhetÕ e-könyvek számát, illetve a kiadók is részesülhetnének a kölcsönzési díjakból. n