Magyar tanácsok Kosornak

Magyarország az elmúlt év elején komolyan aggódott amiatt, hogy számára nemkívánatos irányt vehetnek a horvát–orosz kapcsolatok. E félelmek mibenlétéről 2010. január 22-én részletes tájékoztatást kapott az USA magyarországi nagykövetsége Magyarország akkori horvátországi nagykövetétől, Györkös Pétertől. A WikiLeaks azt a bizalmas és érzékeny megjelölésű jelentést tette közzé, amelyet

e tárgyban az USA zágrábi nagykövetségétől szerzett. Az anyag végén álló összefoglaló szerint a magyarok tisztában vannak vele, hogy bár kicsi a horvát piac, földrajzi elhelyezkedése folytán kulcsszerepe van a magyarországi energiabiztonságot érintő számos projekt szempontjából.

Érdeklődésünkre Györkös Péter, aki tavaly szeptember óta Magyarország brüsszeli állandó képviseletét vezeti, nem kívánt nyilatkozni a fenti jelentésről.

A dokumentum szerint Györkös az akkori magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon nem sokkal korábbi és jórészt energiaügyeket érintő horvátországi tárgyalásai kapcsán tájékoztatta amerikai kollégáit. Elmondta például, erős az orosz nyomás, hogy a magyarok vonják be a horvátokat olyan vállalkozásokba, amelyeknek haszonélvezői az oroszok lennének. Például, fordítsák meg a szállítási irányt az Adria olajvezetéken, hogy azon az oroszok exportálhassanak. Ekkor azonban Magyarország, Bosznia és Szerbia elesne a dél felőli importtól. Ráadásul, ha az oroszok netán lekötnék az Adria–Barátság egész kapacitását, s akkor megtehetnék, hogy Magyarországot teljesen elzárják az olajtól. (A Mol csoport most kedden közölte: 80 millió euróból kibővíti az Adria kapacitását, hogy a Mol-leány Slovnaft jelentős mennyiségű olajat importálhasson a meglévő, egyetlen csővezetéktől eltérő irányból.)

A követségi beszámoló szerint Györkös Péter elmondta, hogy Bajnai Gordon óvatosságra intette horvát kollégáját, Jadranka Kosort, aki orosz partnerével a 2010 végén lejáró hoszszú távú gázimportszerződés meghosszabbítására készült. Félő volt ugyanis, hogy a nagyobb gázmennyiségért cserébe az orosz fél elvárná az alternatív gázimportot ígérő Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál előkészítésének lelassítását, s hogy Magyarországot Horvátországra cserélné a Déli Áramlat gázvezeték-beruházásban. Bajnai Gordon hangsúlyozta továbbá, hogy jelentős gáztároló kapacitásainknak és saját termelésünknek köszönhetően szükség esetén ki tudjuk segíteni Horvátországot. A tájékoztatás e részéhez fűzött követségi megjegyzés szerint annak alapján, hogy Magyarország fontos energiaipari partnere Horvátországnak, az amerikai követség arra számított, Jadranka Kosor megfontolja majd a magyar kollégájától kapott tanácsokat.

Új horvát–orosz gázszerződés valóban nem született. Ehelyett a Mol-leány INA hároméves importmegállapodást kötött az olasz Enivel. Szollár Domokos, a horvát cég szóvivője a Világgazdaság érdeklődésére a megállapodás feltételeit nagyon kedvezőnek ítélte. Azt mondta, azért elég a hároméves szerződés, mert a horvát gázhálózat hamarosan rákapcsolódik az uniósra, s akkortól számos új beszerzési lehetősége is lesz az INA-nak.

A Gazprom a horvát Plinacróval tavaly szeptemberben létrehozta a Déli Áramlat horvátországi projektcégét, ez év tavaszára pedig elkészült az ottani szakasz megvalósíthatósági tanulmánya. Ám legfrissebb térképén térségünkben továbbra is Magyarország az első számú tranzitútvonal-lehetőség, de Horvátország sem csak „tartalékként”, hanem leágazásként szerepel.

A Krk szigeti LNG-projekt viszont csúszik. A konzorcium szóvivője januárban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kedvezőtlen gázpiaci helyzet miatt az átadásra leghamarabb 2017-ben kerülhet sor.

Györkös Péter szerint a magyar politika fél, hogy oroszok állhatnak a Molról Horvátországban megjelenő, kedvezőtlen sajtóhírek mögött. Elpanaszolta, hogy a Mol résztulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftyegaz nem közli tulajdonosi hátterét. Ez a történet azóta lefutott: a magyar állam ez év májusában 500 milliárd forintért kivásárolta az orosz céget.

Györkös Péter néhány ügy kedvező alakulásáról is beszámolhatott az amerikaiaknak. Ilyen volt abbéli óvatos reménye, hogy 2010-ben előrelépés várható az LNG-terminál ügyében, hogy a Mol adott feltételekkel megszerezte az INA irányítási jogát – bár nem jött jókor a horvát miniszterelnök és a gazdasági miniszter 2009-es lemondása (azóta korrupciós vádakkal börtönben ülnek), s hogy a magyar–horvát gázvezetéki összeköttetés segíteni fogja mindkét ország gázimport-lehetőségeinek kibővítését.

intette horvát kollégáját, Jadranka Kosort, aki orosz partnerével a 2010 végén lejáró hosszú távú gázimportszerződés meghosszabbítására készült – áll a WikiLeaks által közzétett bizalmas jelentésben. A dokumentum szerint

a magyarok attól is tartottak, hogy az oroszok állhattak a Molról Horvátországban megjelenő negatív hírek mögött. -->