Egy Vlagyimir Putyin által felügyelt bank tulajdonában állt 2009-ben a Malév – ez derül ki az amerikai nagykövetség távirataiból, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra. „Semmi mást nem tudnak felmutatni, csak magyar állampolgárságukat” – egy amerikai nagykövetségi távirat szerint a Malév egyik akkori vezetője így jellemezte azt a két magánszemélyt, aki 2007-től a Malév tulajdonosának, az Air Bridge Zrt.-nek az 51 százalékát birtokolta.
Kiss Kálmán és Költő Magdolna soha nem volt abban a helyzetben, hogy a Malév vételárát kifizesse – egy találkozón a WikiLeaks-iratok szerint ezt mondta a Malév egyik akkori igazgatója 2008 februárjában. (Neve szerepel a jelentésekben, de lapzártánkig nem értük el őt.)
A 2007-es privatizáció során a Malév 99,95 százalékát az Air Bridge Zrt. nevű cég szerezte meg 200 millió forintért, valamint a légitársaság hiteleinek átvállalásáért. Utóbbi cég 49 százaléka Borisz Abramovics orosz üzletemberé volt, a többséget az említett két magyar magánszemély birtokolta. Erre azért volt szükség, hogy magyar, azaz EU-többségű cégként megtarthassa lé-giközlekedési jogait.
A távirat szerint a találkozón a Malév-vezető kifejtette, hogy a két magánszemély a moszkvai Vnyesekonombank kölcsönéből vette meg a részesedést. Később, 2009 elején a Vnyesekonombank a pénzügyileg megroggyant Abramovics-cég felett is átvette a felügyeletet, egyben az üzletember 49 százalékos részesedését. A „másik oldalon” pedig Kiss Kálmán részvényeit az addig szintén kisebbségi tulajdonos Költő Magdolna magyar állampolgár vette át, aki így – 51 százalékos tulajdonrésszel – az AirBridge többségi tulajdonosává vált. Vagyis a Malév 2009-ben 100 százalékban a moszkvai bank felügyelete alatt állt. A nagykövetség egy későbbi jelentése szerint a Vnyesekonombankban jelentős részesedése van Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, aki a bank felügyelőbizottságának elnöke is.
A Malév-vezető arra panaszkodott, hogy az orosz vezetés nem ért a légi közlekedéshez, a céget belső viták feszítik, az igazgatóság orosz tagjai nem vesznek részt az üléseken, emiatt a testület 2009 nyarán nem is ült össze.
A nagykövetségi távirat kommentárt fűzött a fenti jelentésekhez, amelyben az írja, a Malév veszteséges működése rossz hatással lehet az amerikai érdekekre, mivel a Malév 19 Boeingot lízingelt. Másfelől a Malév valódi tulajdonosi háttere is aggodalomra adott okot, az orosz kormány befolyásolási szándékát mutatja Magyarország irányában.
A Malév 2007-es privatizációja után három évvel ismét a magyar államé lett a cég, miután 2010 februárjában 95 százalékos részesedést szerzett a vállalatban a vele szemben lévő adósságának tőkévé konvertálásával, a maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge Zrt.-é. Az oroszok azért szálltak ki, mert nem akarták tovább finanszírozni működését. A Malév helyzete azóta sem rendezett, legutóbb augusztus végén kellett 18,5 milliárd forintot beletennie az államnak.
