A cégek energiaár-növekedést várnak és nem hisznek a kormányban
Ezzel szemben mindössze 6 százalékuk várja az energiaárak csökkenését. Az értékelések átlaga 5-fokú skálán kereken 4-es, ami jól mutatja az emelkedést váró vélemények túlsúlyát. Az energiaárak rövidtávú emelkedését jóslók legnagyobb, 60 százalékos arányban a magyar kormányt okolják a várható drágulásért. A második, harmadik helyen szinte holtversenyben (57-56 százalék) az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat.
Kevesebben, 30 százaléknyian gondolják, hogy az energiaipar növekvő előállítási, beszerzési költségein (is) múlhat a drágulás. Azt pedig még kevesebben hiszik, hogy csökkenő belső piaci kereslet áll a várt energiaár-növekedés mögött (8 százalék).(Egy válaszadó több lehetséges okot, felelőst is választhatott.)
Az állami szerepvállalás tekintetében szkeptikusak a kkv-vezetők: közel négyötödük áll azon az álláspont, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató nem képes alacsonyabb áron elérhetővé tenni a szolgáltatásait, mint az azonos piaci környezetben működő többi szolgáltató. Ők legnagyobb arányban (34 százalék) azzal érveltek, hogy azért nem képes erre, mert az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek.
De közel ennyien (27 százaléknyian) mondták azt is, hogy azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az állam számára is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17 százalék).
A megkérdezett kkv-vezetők 17 százaléka gondolta, hogy az állam azért lehet képes olcsóbb szolgáltatást nyújtani az energiaszolgáltatási piacon, mint más vállalatok, mert nem érdekelt a profitban. További 6 százalék választotta az a válaszlehetőséget, hogy azért, mert alacsonyabbak az előállítási költségei.
