Hadiiparosok és e-járművek gyártói is felkapják fejüket a kongói-belgiumi megállapodásra, Bill Gates viszont a kezét tördeli
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Belgium megállapodott a gyarmati korszakból származó geológiai dokumentumok átadásáról az afrikai ország részére egy közösen elfogadott ütemterv alapján. A dokumentumokat jelenleg a belgiumi Tervurenben található Közép-Afrikai Királyi Múzeumban őrzik. Több millió, gyarmati kori geológiai dokumentumról van szó, melyeket digitalizálnak és hozzáférést biztosítanak azokhoz az illetékes belga hatóságok és múzeumi szakemberek. Az archívum az 1885 és 1960 közötti időszakból származó felméréseket, térképeket, fúrási naplókat, kőzetmintákat és kutatási jelentéseket tartalmaz, melyek a napjaink technológiai iparágai számára alapvető fontosságú kongói nyersanyagkészletek – kobalt, réz, arany és más fémek – feltárását segíthetik.
Gyarmati dokumentumokból derülhet ki, hol van még több kobalt és réz Kongóban
A Mining.com cikke szerint az Európai Unió által finanszírozott digitalizálási program már folyamatban van, és a digitális másolatokat fokozatosan adják át a kongói hatóságoknak. Ezek szerintük kulcsfontosságúak lehetnek új réz-, kobalt-, lítium-, ón-, volfrám- és uránlelőhelyek azonosításában a jelenlegi bányavidékeken túl – a lelőhelyekre egyébként nagyon várja a kongói kormány az amerikai tőkét. Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, a világ nyersanyag-ellátása szempontjából is lényeges kongói rézövet jelenleg potenciálisan az ebolajárvány is fenyegeti, de ennek rövidtávú hatásain túl is lényeges, hogy új kitermelési lehetőségek nyíljanak meg az ezzel foglalkozó vállalatok előtt.
A most bejelentett megállapodásnak ugyanakkor a Jeff Bezos és Bill Gates által komoly összegekkel támogatott, bányaipari startupként jegyzett, technológiai megoldásokat használó KoBold Metals-nál vélhetően nem örülnek. A cég ugyanis korábban arra törekedett, hogy az afrikai ásványkincsek feltárására szakosodott vállalatként kiemelt hozzáférést kapjon az adatállományhoz. Ez viszont nem valósul meg, így az információk ellenőrzése állami intézményeknél marad, nem pedig egyetlen, mesterséges intelligenciára építő kutatóvállalat kezében.
Az előzmények még 2025-re nyúlnak vissza, amikor az amerikai kutatóvállalat megállapodást kötött a KDK-val a dokumentumok digitalizálásának támogatásáról.
A vállalat azonban nem kapott hozzáférést a Belgiumban őrzött gyűjteményhez.
A belga hatóságok azzal érveltek, hogy a múzeum nem biztosíthat kizárólagos hozzáférést egy külföldi magánvállalat számára a Kongó geológiájára vonatkozó dokumentumokhoz, és inkább uniós forrásokat hívtak a projekt mögé. A KoBold Metals végül kénytelen volt belenyugodni ebbe.
Felgyorsulhat az ásványkincs-lelőhelyek azonosítása
A két ország között létrejött megállapodás előkészítése azonban nem volt zökkenőmentes. Néhány napja Louis Watum Kabamba kongói bányászati miniszter belga és európai uniós tisztviselőkkel tárgyalt a Brüsszel közelében található múzeumban őrzött dokumentumok digitalizálásáról és átadásáról a Luxembourg Times beszámolója szerint.
Az anyagok kulturális jelentőségükön túl a jelen számára is fontosak gazdasági vonatkozásaik miatt, de helyzetük rendezését nehezítette, hogy egy nagyobb vita tárgyát képezték, mely általános megoldás kialakítását célozza a gyarmati korszak után Belgium birtokában maradt anyagokkal kapcsolatban.
Most viszont a kongói bányászati minisztérium szóvivője szerint a kormány a projekt végrehajtási szakaszába kíván lépni, mert „fel kell gyorsítani az új ásványkincs-lelőhelyek felfedezését”. A tárgyalásokat követően a felek megállapodtak abban, hogy közös ütemtervet dolgoznak ki a dokumentumok digitalizálására és visszaszolgáltatására. Emellett egy munkacsoportot is létrehoznak a folyamat felügyeletére – számol be arról a Business Insider afrikai kiadása.
A minisztérium szerint a kezdeményezés jelentős lépés a KDK „geotudományi szuverenitásának” megerősítése, valamint a bányászati ágazat versenyképességének és befektetői vonzerejének növelése felé.
Egyre nagyobb a szigor a kobaltexport felett
A geológiai adatok feletti nagyobb ellenőrzésre irányuló törekvés egybeesik azzal, hogy Kinshasa egyre szorosabb felügyelet alá vonja az ország ásványkincs-exportját. A kormány 2025 februárjában felfüggesztette a kobaltexportot, miután a túlkínálat lenyomta az árakat és csökkentette az állami bevételeket. Miként megírtuk, az elektromos járművek gyártásában, de a hadiiparban is nélkülözhetetlen nyersanyag kiviteli korlátját csak tavaly december végén oldották fel.
A tilalmat ezzel párhuzamosan 2025 októberében kvótarendszer váltotta fel, amely 2026-ban és 2027-ben évi 96 600 tonnában maximálja a kobaltexportot.
A korlátozások célja a piaci túlkínálat csökkentése, az árak támogatása, valamint az ország befolyásának növelése volt egy olyan ásvány esetében, amelynek globális termeléséből mintegy háromnegyed részt biztosít. Az intézkedések következtében a kobalt ára emelkedett, ugyanakkor a finomítók – különösen Kínában – szűkösebb kínálattal szembesültek, és felgyorsult a kobaltmentes akkumulátortechnológiák iránti kereslet.
A Geomechanics kommentárja szerint mivel a belga gyarmati korszakból fennmaradt geológiai adatokhoz való hivatalos hozzáférés erősítheti az állam pozícióját a legális kobalt-, réz- és koltántartalékok pontos lehatárolásában, illetve azok elkülönítésében a konfliktusokkal terhelt területektől. Ennek eredményeként a kutatások fókusza az országon áthaladó, jól ismert Rézöv térségéből olyan, 1960 előtt feltérképezett, de azóta kevésbé vizsgált területekre helyeződhet át, amelyekben jelentős ásványkincs-potenciál rejlik.
Fotó: Per-Anders Pettersson/Getty Images
Afrika geológiai adatainak hasznosítása felé halad
A KDK törekvése része annak a szélesebb afrikai folyamatnak, amelynek célja a geológiai nyilvántartások korszerűsítése és az ásványkincs-befektetések ösztönzése:
- A dél-afrikai Geotudományi Tanács (Council for Geoscience) együttműködésre lépett a BHP bányavállalattal a korábbi adatállományok feltárása és a kutatási kapacitások erősítése érdekében.
- Az Európai Unió által támogatott PanAfGeo+ program afrikai geológiai intézményeket segít a térképezés, az adatkezelés és a szakmai tudás fejlesztésében. A KDK 2026 márciusában csatlakozott a PanAfGeo+ INVEST kezdeményezéshez, amely tovább erősíti az együttműködést a geológiai adatok és a kritikus ásványkincsek feltárása terén.
Eközben a francia Eramet bányatársaság a Lithosquare technológiai vállalattal és Franciaország nemzeti geológiai szolgálatával (BRGM) működik együtt annak érdekében, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazzanak a kritikus fémek lelőhelyeinek gyorsabb felkutatására, kezdetben afrikai fókusz mellett.
