Egybevágnak a célkitűzések
– Hatodik alkalommal vállalt védnökséget a Vidékfejlesztési Minisztérium a Coop Rallyn. Miért tartják fontosnak ezt a kezdeményezést?
– A Coop a magyar termékeket nagyobb arányban forgalmazó, magyar tulajdonban lévő üzletlánc, hazai termékeket népszerűsít. Ez egybevág a kormány céljaival is.
– Mit tudnak itt felkínálni a részt vevő termelőknek, feldolgozóknak, kereskedőknek?
– A Rallyn részt vevőknek ugyanazt tudjuk mondani, mint ami a verseny jelmondata: szükség van a hazai, a minőség iránt elkötelezett termelőkre. A vidékfejlesztési stratégiának is kiemelt célja az élelmiszer-gazdaság fejlesztése, legyen szó az alapanyagok termelésétől a magas hozzáadott értéket képviselő késztermékek előállításán át a kereskedelem segítéséig, hiszen csak ezeknek a résztvevőknek az összefogásával lehetséges fejlődést elérni.
– A Rally során hét élelmiszerüzemet és egy Coop üzletet látogatott meg a mezőny. Látott-e olyan kezdeményezést, hallott-e olyan véleményt, amelyet később be tudnak illeszteni a stratégiába?
– Utazásaink során mindig vannak olyan tapasztalatok, amelyek hasznosak lehetnek, legyen szó akár a szabályozásról, az
ellenőrzésről vagy a fejlesztésről. A verseny során Hernádnémetiben meglátogatott ABC a tökéletes példája annak, hogy a Coop magyar üzletláncként valóban nem hagyja magára a vidéket, és a legkisebb településeken is modern, széles áruválasztékkal rendelkező üzletekkel várják a vásárlókat. Ez egy felelős üzleti magatartás, hiszen kétségkívül ez nem a profit növeléséről szól.
– Az egy évvel ezelőtti Coop Rallyn Kardeván Endre államtitkár beszélt a minőségi hazai áruk jelzését szabályozó magyartermék-rendelet előkészítéséről. Később mintha elakadtak volna az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Be tud számolni előrelépésről?
– Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak a különböző védjegyekkel, közösségi oltalmat jelző címkékkel lehessen jelölni a minőségi élelmiszereket, legyen a magyar terméknek is megkülönböztető jelzése. Számos különböző szempontot kell azonban figyelembe venni, hiszen nem védjegyről van csak szó. A rendeletalkotás folyamatában vagyunk jelenleg.
– Tett-e javaslatot most a Coop vezetőségének azzal kapcsolatban, hogyan tudnák tovább növelni a hazai beszállítók szerepét saját forgalmukon belül? Látott valahol „fehér foltot”?
– Mindig van lehetőség fejlesztésre, a Coop esetében is. Érdemes felfedezni további magyar gyártású élelmiszereket. Ennek érdekében indította újra a Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díj pályázatát. Az elismeréssel éppen az
a cél, hogy a minőségi magyar termékek gyártóit össze tudjuk hozni a kereskedelmi láncokkal.
– Számos lépést tett az agrárkormányzat is annak érdekében, hogy növelje a magyar termékek szerepét a hazai kiskereskedelemben. Bevallottan ilyen volt a másodlagos élelmiszer-vizsgálat is. Egy évvel az újfajta ellenőrzés bevezetése után mik a tapasztalataik? Látnak trendfordulót?
– Az elmúlt évben kétszáz tonna silány minőségű élelmiszert kellett kivonni a forgalomból, de azt gondolom, nem a mennyiség számít, hanem az, hogy tapasztalataink szerint egyre kevésbé szándékoznak ilyen termékeket behozni a magyar piacra. Természetesen a hatóság nemcsak a gyenge minőséget figyeli, hanem a megtévesztő, rossz fogyasztói tájékoztatásra is kiterjeszti a vizsgálatait. Éppen ezért szándékozunk kialakítani egy élelmiszerlánc-információs rendszert és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság integrált ellenőrzési rendszerét. Ám nem csak a vállalkozásokra hárulnak feladatok, a fogyasztóknak is tudatos magatartással kell segíteni a magyar élelmiszer-gazdaságot, illetve a hatóságnak az ellenőrzési oldalról kell erőfeszítéseket tennie. A vidékfejlesztési stratégiának is a része lesz egyfajta erős hatóság létrehozása az élelmiszer-ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében.
