Ugyanakkor e munkákat az EU nem támogatja, és a bankok sem hitelezik szívesen, szívesebben adnak kölcsönt később értékesíthető eszközök beszerzésére, például gördülőállományra. A lassújelek felszámolása, illetve bővebben a pályafejlesztés mégis az egyik olyan út, amely az állami vasútcsoport nemrég megfogalmazott stratégiai munkaprogramjában is szerepel, válaszul az előtte álló kihívásokra.
További célkitűzés az önálló eszközkezelő létrehozása, és rendbe kell tenni az igatlangazdálkodást is. Ma a csoportnak 19 ezer helyrajzi számon 123 ezer ingatlanja van, de ebből csak 750 az állomásépület. A rendbetétel egyik útja a vasútállomások fejlesztése, de ésszerűnek tűnik a a vasútüzemhez nem tartozó ingatlanok állami kezelésbe adása is.
„Mivel a MÁV 300 milliárd forintos adósságkonszolidációja sajnos lekerült a napirendről, egyelőre nem kerülhetnek át a Nemzeti Vagyonkezelőhöz a MÁV működéséhez nem szükséges ingatlanok, holott ez volt az eredeti koncepció” – válaszolt lapunknak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az ingatlanok egy része egyébként banki fedezetként szolgál, és továbbra is roszszak az előző húsz év ingatlangazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatok.
