A szövetség csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint benzinből 6,3 százalékkal csökkent a fogyasztás, míg gázolajból 0,9 százalékkal nőtt. Benzinből összesen 968.933.818 liter fogyott, gázolajból pedig 1.189.929.405 liter.
Az idén az első félévben 614,9 millió liter benzint és 756 millió liter gázolajat értékesítettek, a benzineladások 6 százalékkal csökkentek, a gázolajeladások viszont 1,5 százalékkal nőttek az előző évi bázishoz képest. A szövetség adatai a piac mintegy 85 százalékát fedik le a tagvállalatokon keresztül.
Tegnap 4, illetve 5 forinttal emelte a benzin és a gázolaj árát a Mol. Az emeléssel a benzin átlagára 396 forintra, a gázolajé 392 forintra nő. Egy hete a Mol bruttó 5 forinttal csökkentette a benzin nagykereskedelmi árát, a gázolaj ára nem változott. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Néhány hónapja még 110 dollár felett járt az olaj ára a New York-i kereskedésben, miközben mindenki arról cikkezett, mikor dőlhet meg a korábbi 147 dolláros rekord, amelyet még 2008 júliusában regisztráltak. Azóta az olajár folyamatosan csökkenve 75 dollár alá esett.
A feltörekvő piacok folyamatosan bővülő kereslete, a legnagyobb olajkitermelők tartalékainak csökkenése, valamint a közel-keleti és észak-afrikai feszültségek mind jó okot szolgáltatnak arra, miért várják sokan az olajár emelkedését hosszú távon. A kérdés csak az, hogy mikor indulhat meg a piacon a hegymenet.
Az észak-afrikai, különösen a líbiai események nyomán sokan gondolták, hogy a negyedik negyedévre tovább szűkül a kitermelés az olajpiacon. A várakozások azonban nem váltak be, így a korábbi, agresszív áremelkedés nyomán keletkezett lufi kipukkadt. Ha ehhez hozzávesszük az árupiacon tapasztalható általános visszavonulást, látható, miért nem várható rövid távon, hogy újra 100 dollár fölé törne az árfolyam.
