Zsákutcába jutott a „plázastop”
Hamarosan új irányt vehet a plázastopként ismert törvényjavaslat, ugyanis kormánypártból új módosító javaslat érkezhet a kereskedelemi törvény eredetileg LMP által kezdeményezett módosításához. A Népszabadság információja szerint ezzel a kormány gyakorlatilag leállíthatja a hazai kiskereskedelmi fejlesztéseket, arról, hogy ki kaphat kivételt a plázastop alól, két szaktárca döntene.
E szerint a törvény hatálybalépésének napjától Magyarországon azonnali plázastopot rendelnének el, azaz nem lehet majd háromszáz négyzetméter feletti üzletre építési engedélyt kapni. Arról egyelőre nem tudni, hogy meghatározott időre szól-e ez a tiltás.
A napilap úgy tudja, hogy a jelenleg benyújtás előtt álló módosító javaslat szerint a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca részvételével egy bizottság jönne létre és az döntene arról, hogy mely kereskedelmi vállalkozások kaphatnak külön indokok alapján építési engedélyt a moratórium ideje alatt.
Eredetileg az LMP nyújtott be – plázastop néven ismertté vált – törvényjavaslatot, amely az elképzelés szerint a százezer főnél kisebb lélekszámú településeken fél évre megtiltaná a 400, míg az ennél nagyobb városokban a 800 négyzetmétert meghaladó eladóterű üzletközpontok építését. Az LMP fenntarthatósági célú törvényjavaslatához nemrégiben nyújtott be a
fideszes Kupcsok Lajos egy módosítót, amely lényegében elvonná a kereskedelmi egységek engedélyezését az önkormányzatoktól, ugyanis egy – később megnevezendő – hivatal mondaná ki a végső szót a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek, illetve a 300 négyzetméternél nagyobb összes eladótérrel rendelkező üzletek építése esetében. Erre a javaslatra a bizottsági szakaszban nemet mondtak a képviselők tegnap. A törvényalkotás rendes eljárását figyelembe véve is minimum két hét múlva várható bármilyen eredmény az ügyben.
„Partnerek vagyunk minden okos és kivitelezhető cél támogatásában, de sem a feltételeket, sem a módszereket nem ismerjük és nem is látjuk még, főként az elmúlt napok történései után” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Azzal messzemenőkig egyet tudnak érteni, hogy környezetvédelmi szempontból történjen meg a fejlesztések felülvizsgálata, de a javaslat és annak módosító indítványa nem említi a konkrét problémákat, valamint a vizsgálat szempontjait sem.
A másik elérendő cél – miszerint a kisméretű kereskedelmi vállalkozásokat törvény védje – mindenkinek vonzó szabályozás, hisz valamennyi kereskedőnek alapvető érdeke, hogy ne épüljön konkurenciája, azonban a szakember szerint a módszerről nem sok konkrétum látott eddig napvilágot. Azt nem tudni, hogy mit tervez ebben a kérdésben a kormány, de az is igaz, hogy az elmúlt egy évben már számos, a kereskedőket segítő intézkedést léptettek életbe. Vámos szerint azonban nem árt az óvatosság, ugyanis az
Európai Unió szigorúan szabályozza ezt a kérdést, az eladóterület alapján bevezetett korlátozást korábban már más országban jogszerűtlennek találta.
A törvénytervezet érintettjei között nem kizárólag kereskedők vannak, érthető módon kifejezte aggodalmát a közelmúltban az ingatlanfejlesztői szakma, nem szabad megfeledkezni a szolgáltatókról és a kiszolgáló vállalkozásokról sem, de a legnagyobb csapást az építőiparra mérnék, és így a szektorban foglalkoztatottakra – emlékeztetett a szakember.
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (Kisosz) elnöke, Antalffy Gábor elmondta, hogy immár tíz éve hatalmas problémának tartják, hogy az épülő bevásárlóközpontok tönkreteszik a környező kisboltokat. A vezető szerint egy plázában nyíló új üzlet másik két már meglévő bolt megszűnését idézi elő. Nagy gond az is, hogy kereskedői szempontból valódi racionalitás és átgondoltság a fejlesztések mögött nincs, inkább befektetői igények irányítják a létrejöttüket. Mindemellett a Kisosz elnöke elismeri, hogy a bevásárlóközpontok nyújtotta kulturált vásárlási lehetőségekre komoly igény mutatkozik, de a fennálló problémára valódi megoldást nyújthatna egy kötelező jelleggel elkészített kereskedelmi hatástanulmány. Antallfy a hatáskört
a helyi jegyzőhöz, illetve az
önkormányzathoz delegálná, amelyeknek kötelező lenne a helyi kereskedők képviselőivel egyeztetni, és a végső döntést
a lakosság megkérdezése után hoznák meg. A lakossághoz viszonyított eladótér nagyságát a szakember szerint is pontosan meg kell határozni, de mindenképpen szét kell választani a bevásárlóközpontokat és a nagy hálózatokat is. „A javaslat pozitív irányú, de még számos szakmai korrekcióra szorul” – húzta alá az elnök.
