Fordulat lehet a feltőkésítésben

A sajáttőke-bevonás még mindig kevés a kis- és középvállalkozások körében, az érintett cégek inkább hitelből és vissza nem térítendő uniós forrásból fejlesztenek. Ugyanakkor már jövőre fordulatot hozhat a kkv-k feltőkésítésében a kockázatitőke-program és a Széchenyi Tőkebefektetési Alap – jósolja a Start Zrt.

VG-összeállítás

A 2009-es szintnél tavaly 20 százalékkal volt több, összesen 1,9 milliárd forint összegben valósult meg tőkeemelés új tulajdonos belépésével a kkv-szektorban. Fontos fejlemény, hogy beindultak a Jeremie kockázatitőke-alapok: ezek további 2,2 milliárd forintot fektettek be kis- és középvállalkozásokba az elmúlt évben.

„Miközben a befektetett öszszeg nőtt, a befektetések számának csökkenése már négy éve megfigyelhető tendencia, s tévesnek bizonyultak azok az előrejelzések, hogy a hitelválság hatására a kkv-k hitel helyett tőkét vonnak be tevékenységük bővítésére” – kommentálta legutóbbi felmérésük eredményeit Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. A vállalkozások döntő többsége nem is kíván tőkét bevonni, a fejlesztések forrását az olcsóbb és elérhetőbb hitelforrások, vissza nem térítendő támogatások biztosítják. A tőkebevonás keretében több cégben a korábbi offshore tulajdonos helyébe magyarországi tulajdonos lépett.

A Start 2007 óta kíséri figyelemmel a magyarországi kis- és középvállalkozásokba érkezett tőkebefektetések alakulását. A legutóbbi adatok tanúsága szerint 2010-ben negyven társaságban valósult meg tőkeemelés, ami hárommal kevesebb, mint 2009-ben volt. A befektetések átlagos értéke 30 százalékkal – 37 millióról 48 millió forintra – nőtt, 93 százaléka 100 millió forint alatt volt, s csak egy tranzakció haladta meg a 200 milliót. A legtöbb tőkeemelés (23) mikrovállalkozásokban valósult meg, miközben a középvállalkozások közül mindössze két cég vont be tőkét.

Szektorok szerint vizsgálva a tőkebevonást, a mezőgazdaságban nem volt befektetés 2010-ben, holott egy évvel korábban még ezek 12 százalékát jegyezte az agrárium. A befektetések közel negyede a feldolgozóiparban valósult meg, a második helyre az infokommunikáció jött fel, s a kereskedelem és gépjárműjavítás végzett a harmadik helyen. Valamivel több volt a befektetés a kutatás-fejlesztés, az innovatív vállalkozások és a szállítás, raktározás területén.

Ha régiók szerint vesszük szemügyre a tőkebevonást, láthatjuk, hogy 17 befektetéssel

Közép-Magyarország 2010-ben

5 százalékkal tovább növelte előnyét. Észak-Magyarországon a 2009-es nagy csend után négy befektetés történt, míg Dél-Dunántúlon 8 százalékos növekedés volt. Észak-Alföld részaránya 14-ről 5 százalékra, Közép-Dunántúlé pedig 14-ről 3 százalékra esett vissza. A befektetések értékét tekintve Dél-Alföldnek sikerült megelőznie Közép-Magyarországot, miután 29 százalék érkezett ebbe a régióba egy 260 millió forintos, Bács-Kiskun megyei távközlési vállalkozásban történt tőkebevonásnak köszönhetően.

A Start külön vizsgálta az innovatív vállalkozásoknak forrást biztosító Új Magyarország kockázatitőke-program teljesítményét. „Tavaly már érzékelhetővé vált a program keretében létrejött nyolc kockázatitőke-alap tevékenysége, ezek öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethetnek be 45 milliárd forintos forrást” – hangsúlyozta Zoltán Csaba. Az elmúlt évben a nyolc alap hat hónap alatt 15 befektetést valósított meg 2,2 milliárd forint értékben, s 2011 végére a befektetéseik száma meghaladhatja a 40-et, a befektetett tőke összege pedig a 7 milliárd forintot.

A Start vezetője egyúttal emlékeztetett arra, hogy 2011-ben szintén EU-s forrásból elindult a Széchenyi Tőkebefektetési Alap is, amely 14 milliárd forintot fektethet be akár hagyományos iparágban működő és öt évnél régebben alapított társaságokba is. Mindezek alapján jó esély látszik arra, hogy 2012-ben 15-20 milliárd forint tőkéhez jussanak a hazai kis- és középvállalkozások – összegezte a 2012-es kilátásokat Zoltán Csaba.