Az Imperial College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine 854 európai várost vizsgált, és arra jutottak, hogy 15-17 ezer halálesetet lehet a hőséggel összefüggésbe hozni.
Ez az első ilyen nagyszabású becslés.
Az idei nyár Európában összességében forró volt: rendszeresen feljegyeztek kánikulát is, elsősorban Spanyolországban, Portugáliában. Nagy-Britanniában pedig az idei volt a valaha feljegyzett legmelegebb nyár.
A hőség egészségügyi hatásai jól ismertek: a szív- és érrendszeri megbetegedések súlyosbodása, kiszáradás, alvászavarok. A halál kockázata pedig a legidősebbek körében a legnagyobb.
A következtetések levonásához a kutatók először modellezték, milyen mértékben járult hozzá az általános felmelegedés az idei nyáron mért hőmérsékletekhez. Becslésük szerint
az éghajlatváltozás nélkül az érintett városokban 2,2 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna az átlaghőmérséklet.
Ezt követően a szerzők összevetették ezt a megfigyelést a különböző városokban történt, a hőséggel kapcsolatba hozható halálesetekre vonatkozó adatokkal. Így jutottak arra a következtetésre, hogy az általános felmelegedés miatt Rómában 835-tel, Athénben 630-cal, Párizsban 409-cel, Madridban 387-tel, Bukarestben 360-nal többen haltak meg. Általánosságban véve a halálesetek több mint 85 százaléka 65 évnél idősebbek körében történt.
Friedrike Otto, a mostani tanulmány társszerzője is elismerte, hogy valós idejű statisztikák nem álltak a rendelkezésükre, de szerinte becsléseik pontosak.
Számos kutató – közöttük Akshay Deoras, a brit Readingi Egyetem meteorológusa – értékesnek minősítette a tanulmányt, hangsúlyozva, hogy a halottak tényleges száma feltehetően jóval meghaladja a becsléseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.